Szakmai konferenciát szervez a magyar animációsfilm-készítés 100 éves centenáriuma alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) február 10-én, kedden a Pesti Vigadóban. A programhoz kapcsolódva ezen a napon kiállítás is nyílik, amely március 1-jéig látogatható.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a Pesti Vigadó közreműködésével megvalósuló, a Magyar animáció 100 című programsorozat részeként megrendezett konferenciát Jankovics Marcell, az MMA alelnöke visszatekintő előadása nyitja meg – olvasható az MMA MTI-hez eljuttatott közleményében.
A konferencián előad többek között Jankovics Marcell, Fülöp József, a MOME rektora, Rófusz Ferenc Kossuth- és Oscar-díjas rajzfilmrendező, valamint M. Tóth Géza, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora.
A konferencia napján, délután Jankovics Marcell, Fülöp József és Orosz Anna Ida kurátor megnyitja a Magyar animáció 100 című, magyar-angol nyelvű filmtörténeti kiállítást a Pesti Vigadó Makovecz termében.
A képekkel gazdagon illusztrált szöveges tárlatot klasszikus és kortárs magyar animációs filmekből összeállított vetítési program kíséri a Pesti Vigadó kiállítóterében berendezett vetítőteremben. Az eredeti bábok és a rajzfilmekből vett eredeti képek révén a látogatók betekinthetnek az animációs film készítésének kulisszatitkaiba is.
A Magyar animáció 100 című kiállítás az első amatőr trükkfilmkísérletektől a videómegosztókon nézőcsúcsokat döntögető kortárs animációs kisfilmekig mutatja be az animációs film sokféle és változatos hazai történetének legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló alkotókat.A kiállítás a 150 éves Pesti Vigadóban február 11-étől március 1-jéig látogatható, de a közeljövőben várhatóan elkészül a tárlat „utazó” változata is, amely iránt már most jelentős nemzetközi érdeklődés mutatkozik; a kiállítás anyagát várhatóan bemutatják egy tokiói animációs díjátadón, az Európai Unió egyik brüsszeli intézményében és a Milánói Expón is – olvasható a közleményben.
Mint írják, a magyar filmgyártás történetének egyik legszínesebb fejezete az animációs film. Olyan máig népszerű karaktereket köszönhetünk neki, mint a Kiskakas, Gusztáv, Vuk, a Mézga család vagy Grabowski. És noha az animációs rendezők játékfilmes kollégáikhoz képest kevésbé ismertek, nem kell senkinek sem bemutatni a magyar animáció máig legnépszerűbb alkotásait jegyző Macskássy Gyulát, Dargay Attilát, Nepp Józsefet, Foky Ottót, Ternovszky Bélát, Cakó Ferencet, Varga Csabát vagy M. Tóth Gézát, valamint az MMA olyan jeles művészeit, mint Jankovics Marcell, Gyulai Líviusz vagy Orosz István.
A százéves múltra visszatekintő magyar animáció története 1914-ben kezdődött Kató-Kiszly István trükkfilmjeivel. A rendszeres animációsfilm-gyártás a Macskássy Gyula vezette budapesti reklámfilm-műteremben indult el a 30-as, 40-es években. Szintén Macskássy érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a rajzfilmgyártás. Az 50-es években formálódott állami Pannónia Filmstúdió vált a magyar animáció fénykorának alapintézményévé, ahol a 60-as évektől egymás után születtek a ma is ismert animációs mozifilmek és tévésorozatok, valamint a külföldi fesztiválokon nagy sikerű művészi animációk, többek között Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje, az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott.
A rendszerváltozás óta eltelt 25 év a gyártási és financiális nehézségek ellenére is bővelkedik kultikus filmekben és nemzetközi sikerekben, példaként ott van az Oscar-jelölt Maestro, az Annecy-fődíjas Nyócker! vagy a videómegosztókon is milliós nézőszámot elérő, 100 részes Magyar népmesék. A kortárs magyar animáció utánpótlásának egyik legfőbb intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a MOME-s diákmunkák mind gyakrabban szerepelnek sikerrel a világ legrangosabb fesztiváljain -írja az MMA a rendezvény ajánlójában.
MTI