Darmstadt – Női csizmára emlékezteti egyik felfedezőjét, Szvetlana Geraszimenkót a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös magja.
A kométát 45 éve fedezte fel Klim Csurjumov azon a felvételen, amelyet Szvetlana Geraszimenko készített 1969. szeptember 11-én az alma-atai csillagvizsgálóban a 32P/Comas-Solá üstökösről.
Klim Csurjumov, akit a darmstadti irányító központban faggattak a tudósok, elmondta, hogy a felfedezés véletlen volt. A kép szélén vett észre egy üstökösszerű égitestet, amelyről kezdetben feltételezte, hogy a Comas-Solá-ról van szó. „A felvételek részletes vizsgálatai azonban kiderítették, hogy ez egy új üstökös” – vázolta az előzményeket a kutató, aki számára hihetetlen öröm, hogy az általa felfedezett üstökös űrtörténelmet ír.
Arra a kérdésre, hogy szerinte mi a csillagászat „gyakorlati haszna”, Klim Csurjumov kifejtette, hogy az asztronómia ősidők óta óriási szerepet játszik az emberi civilizációban. A csillagok alapján tanult meg az ember tájékozódni, az égitestek alapján tájolta az épületeket, és számította az időt.
„A jövőben a csillagászatnak, az űrkutatásnak rendkívüli lesz a szerepe, hiszen ahogy kimerülnek a földi ásványkincsek, az emberiség kénytelen lesz más égitestek – holdak, üstökösök – készleteit kiaknázni” – fogalmazott a darmstadti irányító központban tartott sajtótájékoztatón Klim Csurjumov.
A Szvetlana Geraszimenko a távkapcsolat során elmondta, hogy egész életében üstökösökkel foglalkozott, és az 1969-es felfedezés semmiféle kihatással nem volt pályafutására. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nagyon tetszik az üstökös szokatlan alakja, amely a kutatót női csizmára emlékezteti.
MTI