Close

Születésnapi koncerttel ünnepel a 60 éves Kiss Ferenc népzenész

Budapest, 2014. október 19., vasárnap (MTI) – Retrospektív koncerttel, neves népzenész vendégekkel ünnepli 60. születésnapját Kiss Ferenc október 25-én, szombaton a Budapest Music Centerben. Az elsősorban népzenészként és zenei kiadóként ismert művész az MTI-nek felidézte Makovecz Imréhez és Cseh Tamáshoz fűződő kapcsolatát, kitért a klezmer terén tett kirándulására, és elmagyarázta azt is, hogy miért érintette rosszul zenekarát a vasfüggöny leomlása.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Már gyerekként magába szívhatta a zenét: felmenői közül többen muzsikáltak, maga is korán kezébe vette a hegedűt. Debrecenben született, de apai ágon Kárpátaljáról származik, így ez a táj különösen közel áll szívéhez, később is sokat járt ide népzenét gyűjteni – mesélte a tavaly Prima-díjjal kitüntetett muzsikus.
“Apám baráti köre révén az irodalomhoz is közel kerültem. Csoóri Sándor, Nagy László, Weöres Sándor, Kormos István tartoztak mások mellett ebbe a körbe, akárcsak Für Lajos; mindannyian meghatározó hatással voltak rám” – idézte fel.
A család az 1960-as évek közepén Budapestre költözött, így a középiskolát már itt, a budai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban végezte. Innen az ELTE magyar-néprajz szakára vezetett útja; közben végig zenélt.
Akkor érettségizett, amikor az első táncházat megrendezték Budapesten. “A következő évben csatlakoztam az akkoriban alakult Vízöntő együtteshez, akikkel mások mellett Novák Ferenc táncegyüttesét, a Biharit is kísértük. Akkoriban sokat vitatkoztunk arról, meddig mehet el a népzenei feldolgozás, mennyire szakadhatunk el az autentikus formától. Ez meg is osztotta a zenekart, így alapítottuk meg néhányan a Kolinda együttest, innen azonban hamarosan visszavezetett az utam a Vízöntőhöz” – magyarázta. 

A Vízöntővel nagy sikereket arattak Nyugat-Európában. “A vasfüggöny idején csak néhány kelet-európai ország zenészei utazhattak Nyugatra, köztük a magyarok, a jugoszlávok és a lengyel dzsesszisták – itt ugyanis nagy dzsessz-élet volt. A határok megnyitásával ennek a privilégiumnak vége szakadt, és hiába voltak addigra bejáratott kapcsolataink, a nyugati fesztiválszervezőknek már jobban megérte például egy román együttest kivinni, mert őket sokkal olcsóbban elérték, mint minket, az évek alatt kialkudott gázsinkkal” – fejtegette.
Részben az akadozó meghívások miatt, részben a megnyíló piaci lehetőségekkel és a nyugati tapasztalatokkal élve Kiss Ferenc 1992-ben létrehozta az első független magyar népzenei kiadót Etnofon néven. Az azóta is működő vállalkozás a népzene mellett az abból táplálkozó kortárs és alternatív zene elkötelezett támogatója: stúdiófelvétellel, kiadással, terjesztéssel, és újabban könyvkiadással is foglalkozik.
Szintén az 1990-es évek elejére esett egy találkozás, amely meghatározónak bizonyult. “Az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonját Makovecz Imre tervezte, aki pályázatot írt ki az építményben szóló zenére. Én is megpályáztam, és nyertem, így ismerkedtem meg vele. Lenyűgöző hatással volt rám a kisugárzása, a határozottsága” – hangsúlyozta Kiss Ferenc, hozzátéve, hogy az október 25-i koncertre egy animációs filmmel is készül, melyet az építésznek ajánl. (Egely Kati Világútján hateha! című animációs filmjének forgatókönyvét és zenéjét Kiss Ferenc írta.)
A számos művész között, akikkel életében együtt dolgozott, Cseh Tamás is ott volt. “Az egyik hangmérnök kollégám ismerte Tamást, aki egy nap felhívott és azt mondta: kéne csinálni egy katonás lemezt. Ebből született meg a Magyar katonadalok és énekek a XX. századból című korong, amelyet több is követett – mindet itt, a stúdióban vettük föl. Megtudta, hogy hegedülök, így néhány lemezen végül zenészként is közreműködöm” – mesélte.
Az Etnofon megalapítása után néhány évig nem zenélt, ezt azonban “nem lehet sokáig kibírni”, így hamarosan újra a hegedű után nyúlt. Az 1990-es években egy új zenei iránnyal, a klezmerrel is kísérletezett. Kárpátaljai gyűjtései során találkozott a stílussal, minthogy az egykor itt élt falusi zsidóság dallamai máig fennmaradtak nyomokban. “Ez az autentikus klezmerzene, ahogyan azt Kelet-Európában játszották. Az Izraelt vagy Amerikát megjárt klezmermuzsikusok zenéje tőlem már távol áll, mert kiveszett belőle az archaikus réteg” – magyarázta Kiss Ferenc, aki Odessa Klezmer Band néven saját együttesét is megalapította 1998-ban, igaz, egy lemez felvétele után nélküle járja tovább útját a zenekar.
Az átmuzsikált évtizedek zenekarai és zenei stílusai sokféle hangszert követeltek meg; az így felhalmozott, többségükben autentikus népi zeneeszközök jelentették a magvát a zenész mára több mint 100 tételből álló hangszergyűjteményének. “Néhányszor szerepelt már a gyűjtemény kiállításon, állandó helye azonban még nincs, így most ezt keresem. Külföldről már érdeklődtek, hogy megvennék az egészet, de én inkább itthon tartanám, ha lehet” – mondta.
Kiss Ferenc legújabb projektjei közé tartoznak a gyerekeknek szóló kiadványok, koncertek. “Eredetileg az unokámat szerettem volna bevezetni a népzene világába, ezért rajzolgattam, magyarázgattam, zenélgettem neki. Néhány évvel később rábukkantam egykori rajzaimra, innen jött az ötlet, hogy megjelentethetnénk egy ilyesfajta kiadványt, mely végül 2012-ben napvilágot is látott Keresztes Dóra tüneményes rajzaival, a saját szövegemmel és CD-melléklettel, Papó zenedéje címmel. Azóta óvodásoknak, kisiskolásoknak már számtalanszor előadtuk a könyvecske tartalmát, nagy sikerrel” – mesélte büszkén a muzsikus.
    
MTI 
 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top