Nógrádi Tóth István Líra-díjas, a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesület elnöke állhatatos munkájának eredményeként.
2014. szeptember 14-én a Magyar Dal Napján ezt ünnepeljük a Hajógyári-szigeten. Nógrádi Tóth István szervezésében nótás sétahajó indult a nemzetközi hajóállomásról. A hajón fellépő művészek: Nemcsák Károly, Straub Dezső, Máté Ottília, Nógrádi Tóth István, Kolostyák Gyula, Farkas Rozika, Marton Márta. Konferál: Ihos József Kísér: ifj. Déki Lakatos Sándor és zenekara Rendező: Veiczi Irma
-De mi is ez a sokat emlegetett „magyar nóta”? -kérdezem a téma elkötelezett szakértőjét, Nógrádi Tóth Istvánt. -A magyar nóta 200 éve él Magyarországon, gyakran énekeljük előkelő szórakozóhelyeken, falusi kocsmákban. A magyar nóta, a Magyar Játékszín bölcsőjében született. A Népszínház betétdalai magyar nóták voltak. Szabolcsi Bence szerint a magyar nóta a verbunkos zenéből és a bécsi-olasz muzsika elemeiből alakult ki.
-Mondjon ilyen betétdalokat. -Például: Ne menj rózsám a tarlóra, Cserebogár, Végigmentem az Órmodi temetőn, Magasan repül a daru. A nótákat kiváló költőink, zeneszerzőink írták. Láthatjuk Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza, Ady Endre verseit a magyar nótákban. Hubay Jenő a Zeneakadémia igazgatója, a magyar nótát tartotta a nemzet zenéjének. Rákosi Mátyás viszont 1948 után kitiltotta a rádióból a magyar nótát.
-De tudjuk: 1990-ben megalakult a 100 tagú cigányzenekar, amely járja a világot bel- és külföldön nagy sikerrel. A nótás hajó is 4 éve úszik már a Dunán. 117 magyar nótakiadványról és több Nótaolimpiáról is tudunk. Mindegyik mögött ott áll szerzőként, szervezőként Nógrádi Tóth István. -Igen, de még sok a tennivaló. Az utolsó órában vagyunk, hogy megmentsünk egy műfajt, amely zenei kultúránk része.
-Milyen tervei vannak? -Új szerzeményeket, kiállításokat létrehozni és bemutatni a televízióban és rádióban is. Tovább népszerűsíteni, megismertetni, tanítani a magyar nótát közép- és felsőfokon. Hiszen a magyar nóta szórakoztat, gyönyörködtet, tanít és gyógyít…
Dr. Szalontai Éva