Az ukrán parlament határozatot hozott kedden arról, hogy állítsák a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé a szökésben lévő leváltott elnököt, Viktor Janukovicsot az általa elkövetett „súlyos bűncselekmények” miatt. Közben Vitalij Klicsko megerősítette, hogy indul a május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztáson. Kedden meglőtték Janukovics elnöki hivatalának vezetőjét .
A képviselők túlnyomó többsége által támogatott határozat szerint Janukovics irányította a kijevi tüntetők elleni erőszakot, amely „több mint száz ukrán és más állampolgár halálához vezetett”. A határozat szerint a hatóságok által szintén körözött Vitalij Zaharcsenko volt belügyminisztert és Viktor Psonka előző főügyészt is a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell állítani.
Az ICC kedden közölte, hogy egyelőre nem kapta meg az ukrán parlament kérését Janukovics és társai büntetőbíróság elé állításáról. Fadi El Abdallah szóvivő azt mondta, hogy egy ország kormányának kell erre vonatkozóan nyilatkozatot tennie, és a büntetőbíróság főügyésze ezután dönt arról, hogy megindítja-e az eljárást.
Az ukrán rendőrség tömeggyilkosság vádjával hétfőn adott ki letartóztatási parancsot Viktor Janukovics ellen, akinek hollétéről nem tudni biztosat. Egyes, meg nem erősített hírek szerint a fekete-tengeri Krím félszigeten tartózkodik.
Klicsko indul az elnökválasztáson
Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki politikus megerősítette kedden, hogy indul a május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztáson. A kelet-európai országban kedden kezdődött meg az elnökválasztási kampány, miután a múlt héten a parlament határozatot hozott választás kiírásáról.
„Jelöltetem magam Ukrajna elnöki tisztségére, mivel szilárd meggyőződésem, hogy Ukrajnában meg kell változtatni a játékszabályokat” – hangsúlyozta Kijevben újságírók előtt az Ütés (UDAR) párt 42 éves vezetője, aki az utóbbi hónapokban már többször bejelentette, hogy versenybe szállna az államfői hivatalért. „Az igazságnak kell uralkodnia. Biztos vagyok benne, hogy ez lehetséges” – tette hozzá.
Közölte továbbá, hogy az új kormányban nem kíván tisztséget vállalni.
Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke közölte újságírókkal, hogy ő és pártja egyelőre még nem döntött ebben a kérdésben. Hozzátette, hogy napokon belül pártkongresszust hívnak össze, ahol erről a kérdésről is döntenek. Hangsúlyozta, hogy a párt valószínűleg indít jelöltet az elnökválasztáson, de ez még függ a politikai helyzet alakulásától az országban, s attól, milyen megállapodásokat kötnek politikai szövetségeseikkel.
Azt ugyanakkor Tyahnibok is kijelentette, hogy nem lesz tagja az új kormánynak.
Az ukrán médiában megjelent találgatások szerint Klicsko és Tyahnibok mellett ringbe szállhat még az elnöki posztért Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) frakcióvezetője és Petro Porosenko, a Rochen csokoládégyár és az ellenzéki Ötös tévécsatorna tulajdonosa, aki független képviselőként aktív szereplője a Jevromajdan kijevi tüntetéssorozatnak.
Jacenyukot és Porosenkót ugyanakkor esélyesnek tartják a kormányfői posztra is. A két politikus közül egyelőre még egyik sem nyilatkozott terveiről.
Nem kizárt továbbá, hogy Julija Timosenko volt kormányfő is indul végül az elnökválasztáson. Ügyvédje, Szerhij Vlaszenko előző nap cáfolta, hogy Julija Timosenko olyan kijelentést tett volna, hogy elnökjelölt kíván lenni. A börtönből a múlt héten kiszabadult, gerincbántalmaktól szenvedő ellenzéki vezető ugyanakkor elfogadta Angela Merkel német kancellár javaslatát és hamarosan Németországba utazik gyógykezelésre.
A volt kormányfőről – aki Viktor Janukovics fő kihívója volt az előző, 2010-es elnökválasztásokon – többen az ellenzéki tüntetők közül úgy nyilatkoztak, hogy „eljárt felette az idő”, új személyiségek kellenek most az ukrán belpolitikába.
Helyi oligarcha párt monitorozza a hatalomváltást Kárpátalján
Kárpátalján az Egységes Centrum (JC) nevű párt elkezdte az átalakuló ukrán államhatalom helyi személyi kinevezéseinek figyelemmel követését – jelentette be kedden internetes honlapján a párt.
A csak Kárpátalján befolyásos JC közleménye szerint a „korrupciótól teljesen elrohadt államgépezet” csupán az átláthatóság, nyitottság és szakmaiság biztosításával újítható meg. Az új hatalomba való kinevezések nyomán derül majd ki az ukránok számára, hogy a tegnapi ellenzék tagjai levonták-e a megfelelő következtetéseket a történtekből, és nem indul-e ismét virágzásnak más zászló alatt az állami, gazdasági és rendvédelmi korrupció – olvasható a nyilatkozatban.
A JC Kárpátalja leggazdagabb üzletember politikusának, Viktor Baloga parlamenti képviselőnek és családjának – parlamenti képviselő és megyei vezető öccseinek, valamint ugyancsak honatya unokatestvérének – a pártja, amely az ukrajnai megye sok önkormányzatának adja a többségét. Ez a párt honosította meg Ukrajnában, így Kárpátalja magyarlakta településein is a szavazatok tömeges felvásárlásának gyakorlatát a választások idején.
Meglőtték Janukovics elnöki hivatalának vezetőjét
Ismeretlen körülmények között lábon lőtték Andrij Kljujevet, az elmenekült és leváltott Viktor Janukovics ukrán elnök hivatalának volt vezetőjét – közölte a sértett szóvivője kedden.
Artem Petrenko telefonon azt közölte, hogy egy „megbízható forrás” azt mondta neki: Kljujevre kétszer is rálőttek és megsebesült, de élete nincs veszélyben. Elmondta, hogy Kljujevvel közvetlenül nem tudott beszélni, és nem tudja, hol van jelenleg az elnöki adminisztráció volt vezetője.
Azt sem tudja – tette hozzá -, hogy Kljujev a Kijevből pénteken elmenekült leváltott ukrán elnökkel volt-e, amikor rálőttek. Janukovicsot az új ukrán hatóságok tömeggyilkossággal vádolják, és elfogatóparancsot adtak ki ellene.
A kijevi tüntetők szerint a 49 éves Kljujev – Janukovics talán egyetlen megmaradt szövetségese – rendelte el az Európa-barát diákok november 30-i tüntetésének erőszakos rendőrségi szétverését. Ezt követték azok a tömeges tiltakozások, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.
Kljujev kedden arról tájékoztatta az ukrán Unian hírirodát, hogy február 23-án találkozott Janukoviccsal a Krímben, és benyújtotta neki lemondását. Szavai szerint önként hozta meg döntését, és Janukoviccsal kizárólag azért találkozott, hogy személyesen adja át neki nyilatkozatát.
Azt is közölte, hogy „gyakorlatilag távol tartották a konfliktus rendezését célzó bármilyen döntéstől, és nem tudott a készülő erőszakos forgatókönyvről sem”.
„Meg vagyok győződve, hogy a vizsgálat a bekövetkezett tragédia valamennyi körülményét figyelembe veszi, és a vétkesek elnyerik büntetésüket” – idézte az Unian az elnöki hivatal volt vezetőjét.
Jacenyuk: Moszkvát vállalta Ukrajna területi egységének szavatolását
Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője a Krím félszigettel összefüggésben kedden emlékeztetett arra, hogy Moszkva nemzetközi szinten kötelezte el magát Ukrajna területi egységének szavatolására.
A politikus Kijevben újságírók előtt hangsúlyozta, hogy „Ukrajnában nem tűrik el a szeparatista törekvéseket és a nyomásgyakorlást az országra”. A napokban a Krím félszigeti Szevasztopolban történtek kapcsán kijelentette, hogy az ottani helyzet „nagyon súlyos”. „Felszólítjuk orosz partnereinket, hogy ébredjenek tudatára felelősségüknek” – hangoztatta.
Jacenyuk utalt arra, hogy Ukrajna az 1992-ben született lisszaboni jegyzőkönyvben lemondott nukleáris fegyvereiről, cserébe az Egyesült Államok és Oroszország szavatolta Ukrajna függetlenségét és területi egységét. Az 1994-es budapesti memorandumban pedig – amelyet Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írt alá – a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.
Szevasztopolban múlt vasárnap több tízezres Moszkva-barát tüntetést rendezett az Orosz Blokk nevű párt, hétfőn pedig a városi tanács rendkívüli ülésen polgármesternek választotta az orosz állampolgárságú Alekszej Csalij üzletembert, akinek gazdasági érdekeltségei is Oroszországban vannak.
A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt és a kijevi tüntetők radikális csoportja, a Jobb Szektor (Pravij Szektor) szerint a Kreml áll a szevasztopoli események mögött. Mindkét szervezet kedden mihamarabbi beavatkozást, a szeparatista törekvések megfékezését követelte a hatóságoktól.
Ausztria aktív szerepet akar vállalni Ukrajna támogatásában
Ausztria tevékeny szerepet vállal az Európai Unió (EU) Ukrajnát támogató lépéseiben – nyilatkozta az osztrák miniszterelnök kedden Bécsben az osztrák kormány ülését követően.
„Az EU-nak politikai felelőssége van a régióban” – jelentette ki Werner Faymann. Rámutatott, hogy nem csak a demokratikus fejlődés feltételeiről van szó, hanem az ország gazdasági jövőjéről is. Emiatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bevonását Ukrajna támogatásába „különösen alkalmasnak” tartja a kancellár. Utalt arra is, hogy olyan régióról van szó, amelyet „nagy politikai érzékenységgel” kell kezelni. Hozzátette: „nem mondhatjuk, hogy csak odáig tart az érdeklődésünk, ameddig az Európai Unió határai. Éppen ellenkezőleg”.
Hétfőn Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a Viktor Janukovics elnök megbuktatása után kialakult helyzet veszélyességét. „A helyzet ingatag, bármikor megváltozhat” – mondta a miniszter. A parlament előtt felszólalva méltatta az EU szerepét abban, hogy véget értek a zavargások Kijevben. Kiemelte, hogy most az EU-párti erők megerősítését tartja fontosnak Ukrajnában. Kurz felajánlotta Ausztria támogatását egy új igazságszolgáltatási rendszer felállításához.
Forrás: MTI