Rosszabb volt a magyar diákok teljesítménye az OECD-átlagnál a 2012-es PISA-felmérés eredményei szerint

A kedden nyilvánosságra hozott eredményeket Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelte, a felmérés alátámasztja, hogy a köznevelés megújítása nem tűrt halasztást.

Az államtitkár ismertetése szerint a 2012 tavaszán készült mérések alkalmával a diákok teljesítménye a szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is alacsonyabb lett az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlagánál. A mérésben részt vevő fiatalok többsége 2003-ban kezdett iskolába járni, a romló eredmények iskolás koruk kezdeti szakaszának kritikus következményei – állapította meg Hoffmann Rózsa.

A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. Ennek keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és természettudományok területén mérik a diákok – főként gyakorlati – ismereteit. Az eredményeket 64 országban kedden egyszerre hirdették ki. 2009-ben a vizsgált három terület közül a szövegértésnél volt némi javulás, a másik két területen azonban nem volt változás.

Hoffmann Rózsa elmondta, 2000 óta mindig volt kisebb-nagyobb hullámzás, a 2012-es az első év, amikor mindhárom területen egyaránt az átlag alatt maradt a 15 évesek eredménye. Matematikából a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végeztek a magyar diákok a 34 OECD-államból.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a korábbi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi javulást, ezért visszamenőlegesen is igazolva látják a jelenlegi kormány által meghozott intézkedéseket. Felidézte, hogy 2003-ban módosult a Nemzeti alaptanterv, amelyből kivették a kötelezően megtanítandó tartalmakat, és az iskolák külső szakmai ellenőrzése sem működött, a kompetenciafejlesztést szembefordították az ismeretszerzéssel, az évismétlés pedig tiltott volt.

Hoffmann Rózsa a mostani kormány intézkedéseire emlékeztetve szólt a tanfelügyelet, a külső szakmai ellenőrzés rendszerének elindításáról, továbbá arról, hogy felújítják a szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszert, és elindult a jelentős béremelést magában foglaló életpályamodell is. A meghozott intézkedésektől és folytatásuktól azt remélik, hogy a következő mérések jelentős javulást mutatnak, ha nem is három, de hat év múlva.

Balázsi Ildikó, a PISA nemzeti projektvezetője, az Oktatási Hivatal közoktatási mérési osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a 2003-as felmérésnél 490 pont volt az átlageredmény, tavaly 477. Szövegértésből az OECD-átlag 496 pont volt, matematikából 494, természettudományokból pedig 501, a magyar tanulóknak szövegértésből 488, matematikából 477, természettudományokból 494 pont volt az eredményük. Matematikából és természettudományokból szignifikáns a romlás – vetette össze a mostani adatokat korábbi felmérésekkel. Megjegyezte, hogy az idén először mért digitális szövegértés területén az átlageredmény a 27-29. helyre volt elegendő.

Az esélyegyenlőség területén az eredmények 2000 óta változatlanok – jegyezte meg, hozzátéve, hogy Magyarországon nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók között, és a családi háttér jobban befolyásolja a tanulók eredményét az OECD-átlagnál.

Csapó Benő, a PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke elmondta, a három terület közül a matematika pozíciói a legrosszabbak. Ebből arra lehet következtetni, hogy e tárgy eredményeinek a javítása nélkül a természettudományos eredmények tovább fognak romlani. Az olvasás-szövegértés viszont feljött a középmezőnybe – tette hozzá.

Az oktatás minőségének javítása nem pénzkérdés – jelentette ki, hozzátéve: vannak országok, amelyekben a magyarországinál kevesebb pénzt fordítanak oktatásra, és mégis sikereket érnek el. Szerinte tanulhatunk akár Lengyelország és Észtország példájából is, tehát lehet javítani az eredményeken szívós, kitartó fejlesztéssel.

Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának LMP-s alelnöke reagált az államtitkár által elmondottakra. Úgy fogalmazott: ahogy a korábbi balliberális oktatáspolitika, úgy Hoffmann oktatási rendszere sem törődik a gyerekek készségeinek fejlesztésével. Az ellenzéki politikus szerint az eredmények kínos precizitással igazolják, amit az LMP évek óta hangoztat. Az oktatási rendszer ész nélküli átalakítása helyett arra van szükség, hogy a diákok olyan használható tudást és készségeket kapjanak az iskolákban, amelyekkel a későbbi életükben is boldogulnak – szögezte le.

 

‘Hoffmann Rózsa megbukott‘

Az Együtt-PM véleménye szerint a 2012-es Pisa-felmérés eredményei úgy foglalhatók össze: a magyar gyerekek „jegyei” romlottak, de Hoffmann Rózsa bukott meg – írta közleményében Szelényi Zsuzsanna.

A választási szövetség szakpolitikusa arra reagált, hogy a 2012 tavaszán készült mérések alkalmával a diákok teljesítménye szövegértés, matematika és természettudományok területén is alacsonyabb lett az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD átlagánál. Az „Orbán-rezsim” nem tekinti stratégiai területnek az oktatást, a gyerekek jövőjét: „Orbánék magukra hagyták a gyerekeinket” – jelenti ki.

A kormányzat felmondta az évtizedes konszenzust az iskolák világában, feleslegesen és károsan alakította át az intézmények irányítását és életét és hatalmas összegeket vont ki az oktatás területéről, amivel elbizonytalanította az iskolákat és a pedagógusokat is – folytatja. Hozzáteszi: ez a folyamat szemben áll az európai fejlődési iránnyal is, amely a tudás megszerzését stratégiai kérdésként kezeli, és az oktatásra egyre nagyobb összeget szán.

Szelényi Zsuzsa úgy fogalmaz, hogy az alapkészségek rovására bevezették a kötelező hit- és erkölcsoktatást és testnevelést. Ezzel párhuzamosan elsorvasztották az integrációs és felzárkóztató programokat, amelyek a hátrányok leküzdését célozták – írja.

Az Együtt-PM Szövetség kormányra kerülése esetén megszünteti az iskolák államosítását, visszaadja a tulajdonosi jogokat a helyi önkormányzatoknak – ismerteti elképzeléseiket. Emellett ösztöndíjprogrammal és bértámogatással segítik majd a pályakezdő pedagógusokat – sorolja ígéreteiket.

Arra is kitér, hogy hatékonyabbá szeretnék tenni az általános iskolai képzést, mert elképzeléseik szerint az alapkészségek fejlesztésére, szövegértésre, matematikára, természettudományos ismeretekre, digitális kompetenciák fejlesztésére és angolnyelv-tudásra helyeznék a hangsúlyt, miközben visszaállítanák a 18. életévig tartó tankötelezettséget.

 

forrás: mno.hu, nol.hu