A fiatalok ma valamivel bizakodóbban tekintenek a jővőbe mint korábban, de összeségében mégis kilátástalannak ítélik meg az elöttük álló éveket, ez az életérzés az elmúlt évtizedben lényegében nem változott – többi között ez derül ki a Kutatópont Kft. által az ifjúság körében végzett, most megjelent tanulmánykötetéből.
A 15-29 év közötti korosztály negatív szemlélete jórészt a túl bonyolultá vált világ számlájára írható, a lehetőségek növekvő tárháza ellenére gyakran nehéz boldogulni, a kor gyermekének fenyegető létbizonytalansággal kell megküzdenie – ad a jelenségre magyarázatot Székely Levente szociológus, a 8000 fiatal véleményén alapuló reprezentatív kutatás vezetője. Amint a Kutatópont Kft. kutatási igazgatója elmondta: a 2008-2012 közötti időszakra fokuszált kép persze ennél összetettebb, több, nem egyszer ellentmondásosnak ható tényezőt kell mérlegelni az ifjuság gondolkodásának megítélésénél. Annyi azonban bizonyos, hogy ezen 2 millióra tehető korosztály mindinkább elfordul a politikától. Vélekedésük szerint ugyanis a helyi és országos választott vezetők nem foglalkoznak megfelelően a fiatalok véleményével. A megkérdezettek 60 százaléka nem adott választ politikai pártpreferenciájára. Az egyharmad arányban színt valló fiatalok között viszonyt a Fidesz vezet, melyet a Jobbik követ, az MSZP hívei ennél kevesebben vannak – derül ki a felmérésből.
A mobilitás növekedését mutatja, hogy minden második fiatal külföldön is megméretné magát. A felmérés értékelése szerint e szándékban első helyen az anyagi megerősödés áll, de sokakat motivál a nyelvtudás gyarapítása és a kalandvágy is. A más országban vállalt munka, vagy tanulás abból az új élethelyzetből adódik – világít rá a szakember- amelyben szerepet játszik az átjárhatóbb határok, a felsőoktatásban részesülők gyarapodó száma, a diákok kapcsolatrendszerének bővülése. Ez a fajta mozgás más országban is tapasztalható. A magasabb kereseti lehetőségek csábításában például a lengyelek, a dél szláv országok, a románok fiataljai a mieinknél nagyobb arányban vállaltak külföldön munkát, de a gazdagabb országok fiataljai közül is sokan költöznek különböző okokból más országba. Ugyanakkor a vizsgálódás során megszólított válaszadók többsége szereti szülőföldjét és hosszú távon itthon kíván boldogulni – fűzte hozzá.
A felmérés szerint a fiatalok körében a munkahely keresés is a fő gondok közé tartozik. Hozzávetően 10 százalékuk nem tud elhelyezkedni. Ami az EU más tagállamaival összehasonlítva még akár kedvező aránynak is nevezhető – szögezte le Székely Levente. Például görög, olasz, spanyol országban például ennél jóval magasabb a fiatal munkanélküliek aránya. A vizsgálódás a 30 éven aluliak életmódjának megismerésére is kiterjedt. E szerint a nagy többség, a fiatalok 70 százaléka otthon, a szüleivel egy háztartásban lakik. Ennek nem csupán a saját „kégli” hiánya, vagy az anyagi kényszer az oka, hanem az a külföldön sok felé „mama hotel”-ként, „papa bank”-ként számon tartott jelenség is, ami lényegében a fiatalok felnötté válásának elhúzódására utal. Ez esetben is többszörösen összetett kérdésről van szó. Az egyik lehetséges értelmezés szerint éppen a bizonytalan jövőkép miatt e korosztály tagjai közül sokan félnek a felelőségteljes önálló életviteltől. E helyett, amíg csak lehet, inkább a szülői ház nyújtotta kényelmet és biztonságot választják, még ha ez az élethelyzet ezernyi konfliktus lehetőségét is magában hordozza.
Pozitív folyamatként érékelhető – szögezte le a szociológus, hogy az előző vizsgált 4 éves időszakhoz képest felére csökkent a drogozó fiatalok száma, 9 százalékuk vallotta be, hogy kipróbálta az önsorsrontás ezen lehetőségét. Az érzékelt csökkenés többi között a törvényi szigoritás javára is írható, néhány éve ugyanis már nem csupán a drogok terjesztőit, hanem a felhasználókat is büntetés fenyegeti, ami visszatartó erőnek is bizonyulhat. De némileg szerepe lehet annak is, hogy a fiataloknak valamelyest javult a probléma megoldó képessége, krízis helyzetbe kerülve kevesebben választják a drogon keresztül a kivezető (zsák)utat.
Az életmódot firtató kérdések összegzéséből az is kiderült, hogy manapság a fiatalok alig egyharmada sportol rendszeresen. Szabadidejükben testedzés helyett legtöbben otthon naphosszat a számítógép előtt ülnek, vagy a tévét nézik.
Kruppa Géza