Close

Londoni elemzők: 2014-ig 3 százalék alatt lesz a magyar hiány, növekedési áldozattal

Magyarországnak valószínűleg sikerül a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt tartania államháztartási hiányát a 2014-ig terjedő időszakban, de az ennek érdekében megtett intézkedések várhatóan folyamatos nyomást gyakorolnak a gazdasági növekedésre – jósolták csütörtökön ismertetett átfogó előrejelzésükben londoni elemzők.

A UBS – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a globális felzárkózó térségről összeállított, 2013-2014-re szóló prognózisukban közölték: az idei év egészére 0,9 százalékos GDP-visszaesést, jövőre 0,6 százalékos, 2014-re 1,5 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.
Bár az 1,2 százalékos idei visszaesést valószínűsítő londoni konszenzushoz képest a UBS előrejelzésében 0,3 százalékponttal enyhébb magyarországi recesszió szerepel 2012-re, a ház elemzői az általuk 2013-ra és 2014-re jósolt magyar gazdasági növekedést „nagyon lanyhának” minősítették.
A cég szerint ennek a gyenge növekedési kilátásnak két fő oka van. Az egyik az, hogy várhatóan a magán- és a közszférában egyaránt folytatódik a fogyasztásnak nem kedvező adósságleépítési folyamat, a másik pedig az, hogy továbbra is komorak a beruházási kilátások.
Ezzel kapcsolatban a UBS londoni elemzői közölték: nem jósolnak jelentősebb élénkülést a banki hitelezésben, mindemellett lassú a működőtőke-beáramlás, az üzleti bizalom pedig nyomott.
A ház szakértői kiemelik, hogy a magyar GDP-értékhez mért beruházási ráta a rendszerváltás óta eltelt időben soha nem volt olyan alacsony, mint most.
Hasonló következtetésre jutottak legújabb térségi helyzetértékelésükben a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elemzői is.
A közép- és kelet-európai országok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására több mint két évtizede létrehozott londoni fejlesztési bank a működési területéről e héten kiadott éves jelentésében a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatban kiemelte, hogy az állóeszköz-beruházások GDP-arányos rátája egyike a legalacsonyabbaknak Közép-Európában, és – a térség többi gazdaságától eltérően – még tavaly is csökkent.
Az EBRD a UBS csütörtöki előrejelzésénél jóval borúlátóbb magyarországi növekedési prognózist adott. A bank elemzői közölték, hogy az idei év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaesést várnak a magyar gazdaságban, és az EBRD-jelentés valószínűnek nevezte, hogy a magyarországi recesszió áthúzódik 2013-ra is.
Ugyanezt jósolták az európai felzárkózó térség jövő évi kilátásairól összeállított, csütörtökön ismertetett előrejelzésükben az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdaság elemzőház, a Capital Economics szakelemzői is.
A cég közgazdászai közölték: várakozásuk szerint a magyar gazdaság a következő 18 hónap legnagyobb részét recesszióban tölti, tekintettel a költségvetési szigorra, a gyengülő külső keresletre, és arra, hogy egyelőre nincs előrelépés az új IMF-megállapodás ügyében.
A Capital Economics londoni elemzői szerint az IMF-megállapodás helyreállítaná a gazdaságpolitikai döntéshozatal hitelességét, és ez az üzleti beruházások fellendülését eredményezné a magyar gazdaságban.
A ház szakértőinek számításai szerint az eddig beérkezett adatok arra vallanak, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben 1,3 százalékkal csökkenhetett éves összevetésben.
Az IMF-megállapodás elérése a UBS londoni elemzőinek csütörtöki prognózisa szerint is erősítené a magyar gazdaságba vetett bizalmat, és így lendületet adhatna a beruházásoknak.
A UBS szakértői hozzátették: tekintettel arra, hogy 2013-2014-ben 11 milliárd euró magyar devizaadósság jár le, véleményük szerint Magyarországnak 2013-ban meg kell jelennie az eurókötvény-piacon. A kibocsátás sikere azonban IMF-megállapodás nélkül „kérdéses”. A UBS londoni elemzői ezért arra számítanak, hogy „valamikor 2013-ban” megszületik az új IMF-programról szóló egyezség.
A cég számításai szerint az IMF-megállapodás a GDP-érték 0,3 százalékának megfelelő összeggel csökkenthetné az éves magyar adósságszolgálati költségeket.

 

 

 

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top