Mintegy 30 éve „hozzányúltak” a Mohácsnál lévő Szabadság-sziget melletti keskenyebb Duna-ághoz: a közepe táján keresztgátat létesítettek rajta, amibe belesüllyesztettek egy víz-főnyomócsövet. A keresztgát miatt megindult az iszap lerakódása, ami idővel teljesen fel is töltötte volna a medret, gyakorlatilag megszüntetve ezt a kis szigetet.
Közben megváltozott a szemléletmód: a sziget védetté vált, mivel felismerték, hogy megőrzésre érdemes, hiszen új szigetek a szabályozott Dunán immár nem alakulnak ki. Fokozott jelentőségre jutott a mellékágnak és környezetének mint élőhelynek a szerepe, ugyanis egyes őshonos hal- és madárfajok ilyen helyeken érzik jól magukat. Ilyen például a kecsege, melynek sok más halfaj mellett ideális ívóhelyül szolgál a mellékág, ugyanis annak vize lassúbb folyású és melegebb, és a kikelő halivadékok számára is kedvezőbb létfeltételeket nyújt. A madarak közül pedig a ritka fekete gólya vagy a rétis sas számára ideálisak a szomszédos ártéri erdők – amennyiben azok eredeti, természetes állapotúak. 
A 30 évvel ezelőtti beavatkozással veszélyeztetetté vált ökoszisztéma védelme és helyreállítása indokolta a 2009-ben megindított programot, amely a WWF Magyarország legnagyobb ilyen projektje. Ennek keretében a szigetről eltávolítják a tájidegen, invazív növényeket, és helyükbe őshonos fajtákat telepítenek, rekonstruálva az egykorvolt ártéri erdő képét. A mellékágban felgyülemlett iszapot pedig kotrással távolítják el, annak egy részével partmenti fürdőző, strandoló sávot kialakítva, másik részét pedig a főágba eresztve. Ezzel a sziget és környéke újra Mohács fürdőparadicsomává válhat. A kotrással kimélyített mellékág még alacsony vízállás idején is legalább másfél méter lesz, így nem fog folyamatos kotrásra szorulni. Szélessége ugyan az eredetinek harmadára szűkül, a kialakított fövenyes strandok ugyanis helyet vesznek el az eredeti vízfelületből, melyben viszont egész évben friss víz fog áramlani. A partmentén öt állomásból álló vízi tanösvény mutatja be a sziget növény- és állatvilágát. 
A fölös iszapot önürítő bárkák viszik a főágba, melyekből az azokon alul levő nyílást kinyitva engedik a vízbe a kotralékot, ahol az már nem okoz problémát, a folyó sodra szélesen elteríti, illetve tovább viszi azt. A mellékág folyamatos vízáramlásának biztosítására a keresztgátat át kell vágni. A mederkotrással egyidejűleg megkezdődött az irányított fúrás, amellyel a keresztgátban futó ivóvízvezetéket a meder alá helyezik, majd a kőgátat elbontják. A mederkotrás hatására a parti kutak vízminősége is jobb lesz, és a környék vízellátásának biztonsága is megnő.
A Szabadság-sziget megmentése érdekében hat szervezet fogott össze, a munkákat a nyertes pályázat alapján végezve. A program 2013-ban ér majd véget, ekkor már újra megindulhatnak a természetes folyamatok a térségben. A projektben, mely elnyerte az EU Life+ alapjának támogatását, a WWF Magyarország mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Coca-Cola Magyarország és Mohács önkormányzata is részt vesz, forrásaival segítve azt.
Szöveg és kép: Bognár Mária
Szabadság-sziget – újra a természet lesz az úr
