Close

Ötszáz forint lehet a dugódíj, tízezer a bérlet

Szeptemberre készül el a dugódíj bevezetésének koncepciója, amiben végül nem szerepel a hídpénz.

A rendszer felállításának indulóköltsége 15 milliárd forint, most folynak a tárgyalások a bankokkal, hogyan lehetne ezt a pénzt hitelből finanszírozni. A dugódíj napi összege 500, a havi dugódíjbérlet pedig 10 ezer forint lehet.

A dugódíjrendszernél jóval kisebb beruházási költséget igénylő hídpénz bevezetésével mégsem számolnak. A hídpénz esetleges bevezetéséről Tarlós István főpolgármester nyilatkozott a Népszavának. Ideiglenes bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fővárosnak nagyon nem lesz pénze, és emellett gyorsan szüksége lesz forrásra. Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója az ötletre azt reagálta: még meg kell vizsgálni a hídpénzzel kapcsolatos felvetés részleteit.

Jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) készíti a dugódíj-koncepciót. A főbb elemeket rögzítő rendelettervezetet szeptemberben tárgyalja a fővárosi közgyűlés. A BKK-nál 500 forintos dugódíjban és 10 ezer forintos bérletben gondolkodnak. Az egyszeri dugódíjat előre is meg lehetne vásárolni, például matrica formájában azoknak, akik ritkábban járnak a belvárosba. Akik gyakrabban autóznak be a Hungária körút – Margit körút által határolt fizetős zónába, azok a számlájáról az elektronikus regisztrációt követően utólag – akár havonta – vonnák le az összeget.

Vitézy: a bérlet bevezetése még nem dőlt el

Vitézy Dávid, a BKK első embere az Inforádiónak azt nyilatkozta: a dugódíjra több elképzelés van, a belvárosban élőknek vagy nem kell fizetniük, vagy alacsonyabb díjat határoznak meg nekik. Elmondta, hogy ha a zóna túl nagy lesz, a belső városrészben élők elkerülhetik a díjfizetést, és nem lesznek ösztönözve a tömegközlekedés használatára.

A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója arról is beszélt, milyen technikai eszközök kellenek a behajtási díj beszedéséhez. Az autópályákhoz hasonlóan lehetnek kamerák, amelyek rögzítik a kocsik rendszámait és akár utólag is be lehet majd fizetni a díjat, ha valaki ezt nem rendezi, akkor pótdíjat kell fizetnie.

A BKK vezérigazgatója elmondta: várhatóan trafikokban, benzinkutakon és elektronikus úton is lehet majd fizetni a díjat. Vitézy hangsúlyozta, még nem dőlt el, hogy lehet-e majd bérletet váltani a kijelölt zónákba. A BKK vezetője szerint kényelmi szempont, ha valaki minden nap behajt, de Londonban például direkt azért nincs bérlet, hogy a mindennapi fizetéssel is a tömegközlekedés használatára ösztönözzék az autósokat. Ennek ellenére a városvezetés arra hajlik, hogy kényelmi okokból megengedje a bérletvásárlást, de erről még nincs végleges döntés – tette hozzá.

A hídpénz sem újdonság

Az elképzelés nem egyedülálló: New Yorkban például a Manhattan szigetére menő hidak és alagutak többségének használatáért kell fizetni. De az 1800-as évek második felében a hídpénz nagyban hozzájárult Budapest fejlesztéséhez is. Az 1873-ban egyesült főváros erőteljes növekedése újabb hidak építését követelte, és az addig épült hidakon szedett vámok még a pénzügyi forrásokat is megteremtették ehhez.

A Lánchíd volt az első olyan közösségi létesítmény Magyarországon, ahol a jobbágynak, a földesúrnak és a polgárnak egyaránt meg kellett fizetnie a hídpénzt. A hídpénz – a Lánchídon és a Margit hídon való átkelés, illetve áruszállítás után járó díj – jól jövedelmezett Budapestnek. Az 1896-ban átadott Ferenc József híd (ma Szabadság híd) arculatához szervesen hozzátartozott a négy hídpénzbeszedő díszes pavilon. Az Erzsébet híd két oldalán lévő kis épületekben egészen 1918-ig hídpénzt szedtek, ami eleinte két krajcár volt, azaz filléres költség.

Forrás: Index

Fotó: metropol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top