Nem kellett sokat várni arra, hogy Magyarországon is szárnyra kapjon a jegy nélkül utazók első kockázatközössége. Nemrég ugyanis megalakult a Bliccelőket Támogató Csoport, amely azt állítja, hogy évi 9 800 forintos tagdíjért (ez egy havi BKV bérlet ára) kifizeti tagjai helyett a büntetést, ha azokat bliccelésen érik Budapest valamely tömegközlekedési eszközén.
Mindezt – állításuk szerint- az internetes vásárlásnál használt PayPal vagy Skrill számlákon keresztül intézik. A szervezet honlapja szerint egy Budapest belvárosában található épületben működnek.
Elégedetlenek, ezért nem fizetnek
A Bliccelőket Támogató Csoport a Pénzcentrum.hu megkeresésére úgy tájékoztatott, hogy jellemzően budapesti adófizető állampolgárok hozták létre a csoportot, akiknek „elegük van abból, hogy Nyugat-Európai árakat kérnek el, még a balkáninál is silányabb minőségű szolgáltatásért.” Mint válaszlevelükben írták, céljuk nem az, hogy minél többen blicceljenek, hanem felhívni az illetékesek figyelmét, hogy tarthatatlan a budapesti tömegközlekedés helyzete.
Jelenleg nem hivatalos formában működnek, de előkészületben van egy egyesület megalapítása. A tagok létszámáról nem tudtunk meg pontos számot, egyelőre néhány tucatnyian vannak. Taglétszám tekintetében egyébként sincs kitűzött cél, a szerveződéssel sokkal inkább a BKV és a budapesti tömegközlekedés tarthatatlan állapotára akarják felhívni a figyelmet.
A szervezet elismerte: jelenleg nem tudnak garanciát vállalni, hogy a tagok biztosan megkapják a bírság ellenértékét, egyelőre bizalmi alapon szerveződik a csoport, jellemzően ismerősökön keresztül. Amennyiben egyesületbe tömörülnek, akkor annak szabályzata fogja ezt a kérdést rendezni, és értelemszerűen a tagsági díj befizetése után számlát fognak kiállítani.
Arra a kérdésre: miért gondolják, hogy ha nem fizetnek a BKV szolgáltatásaiért, akkor változni fog a minősége, a szervezet azt válaszolta, szerintük a szolgáltatás minőségének nem azért kell változnia, mert nem fizetnek. Úgy vélik, meg kell értsék az illetékesek, hogy silány szolgáltatásért nem kívánnak fizetni. A tömegközlekedés fenntartása és korszerű működtetése elsődlegesen közfeladat, csak egy részét fedezik a jegy és bérlet árak. A 21. században – véleményük szerint – Európa közepén egy 2 milliós fővárosban elvárható, hogy „ne azon kelljen aggódnunk, mikor égünk benn egy metróban vagy imádkozni, hogy az ócska busz ne robbanjon le alattunk munkába menet.”
A Bliccelőket Támogató Csoport ezzel együtt nem számít arra, hogy a hatóságok kiemelten ellenőriznék működésüket, mert szerintük nincs ok rá.
Mint írták, a bliccelés nem bűncselekmény és nem szabálysértés, így a bliccelők csoportba szerveződése nem indokolja egyetlen hatóság fellépését sem. Jelen helyzet szerint annyi történik, hogy a BKV utazási feltételeiben leírt módon a BKV szolgáltatását úgy veszik igénybe, hogy az ellenőrnél fizetnek az utazásért, ha nem tudják elkerülni őket.
Az pedig hogy állampolgárok egy csoportja egyfajta kockázatközösséget alkotva az adózott pénzét beteszi egy közös kasszába, melyből kisegítik a bliccelésen ért tagot, véleményük szerint nem valósít meg semmi törvénybe ütközőt.
Ragadós példa
Szlovákiában is működik hasonló szervezet: a Tribus nevű csoport tagjai egymás között egyeztetik a pozsonyi tömegközlekedési eszközökön dolgozó ellenőrök kilétét és tartózkodási helyét, tagsági díjakból finanszírozzák az esetlegesen lebukók büntetéseit.
A nemhivatalos érdekvédelmi szervezet fotókból álló adatbázisokkal rendelkezik az ellenőrökről, és azzal is tisztában vannak, hol fordulnak elő a leggyakrabban. Pozsonyban a havi 3 eurós (900 forint) tagsági díj fejében finanszírozzák a lebukók büntetéseit, és még így is nullszaldós gazdálkodást folytatnak.
Nem csak szomszédunknál, hanem emellett Svédországban, Lengyelországban és Franciaországban is működnek hasonló csoportosulások.
Forrás: Pénzcentrum
Fotó: okauto.hu