A Kovászna megyei tanács népszavazás kiírásáról döntött, amelynek során a Székelyföld nevű közigazgatási egység megalapításáról kérnék ki a magyar többségű megye lakosságának véleményét, a kezdeményezés azonban jogi aggályokat vet fel.
A Krónika és az Új Magyar Szó című napilapok beszámoltak kedden arról, hogy a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei tanácsi frakciója javasolta a népszavazás kiírását. Eszerint március 11-én a lakosságnak két kérdésben kellene állást foglalnia. Az elsőben a lakosságtól azt kérdezik: egyetért-e Kovászna megye jelenlegi területének módosításával úgy, hogy az öt Bodza-vidéki település (amely lakosainak többsége román – a tud.) ne legyen része a megyének. A második kérdésben a lakosságnak arra kell válaszolnia, egyetért-e azzal, hogy ez a módosított terület Székelyföld adminisztratív területi egységének része legyen.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója nem támogatta a népszavazás kiírását, hiszen az számos jogi aggályt vet fel. Ennek ellenére Tamás Sándor RMDSZ-es tanácselnök végül hozzájárult ahhoz, hogy a javaslatot napirendre tűzzék, majd az RMDSZ frakciója is megszavazta a határozatot.
Tamás Sándor kifejtette: azért tartja szükségesnek a téma megtárgyalását, mert véleménye szerint az MPP évek óta „véres kardként” hordozza körbe ezt a népszavazást, amit – mint mondta – politikai céllal dobtak be anélkül, hogy számoltak volna a következményeivel és hatásával. Az önkormányzati elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ehhez hasonló helyi önkormányzati határozatokat az elmúlt években mindig megtámadta a közigazgatási bíróságon a kormánymegbízott szerepét betöltő prefektúra, és ez utóbbi intézmény rendszerint megnyerte a pereket. Az ÚMSZ szerint most is várhatóan megtámadja a prefektúra a népszavazás kiírásáról szóló döntést, a bíróság pedig érvénytelenítheti a határozatot.
A mai Kovászna megye magában foglalja a történelmi Székelyföld egy részét. A Krónika emlékeztet, hogy egy másik magyar többségű székelyföldi megyében, Hargitában Borboly Csaba RMDSZ-es tanácselnök az említett jogi aggályok miatt nem támogatja a népszavazás kiírását.
A referendum kiírása azt követően merült fel, hogy júniusban Traian Basescu államfő egyötödére csökkentette volna a jelenlegi megyék számát, és nyolc óriásmegyét alakított volna ki, de ezt a tervet egyelőre megakadályozta az RMDSZ.
(mti)