A Szabad Európa Rádió magyar stúdiója létrejöttének hatvanéves évfordulójáról emlékeztek meg csütörtökön este Bécsben egykori munkatársak részvételével.
A bécsi magyar kulturális intézetben Skultéty Csaba (rádiós nevén Ambrus Márton) és Büky Barna (Vadász János) idézte fel a Szabad Európa Rádiónál töltött éveket.
Az amerikai kormány által alapított Szabad Európa Rádió már 1950-ben is sugárzott magyar adásokat, egy görög hajó fedélzetéről. Később megalakult az úgynevezett magyar osztály, amely 1951. október 6-án jelentkezett először a rádió végleges székhelyéről, Münchenből.
A rendezvény vendége volt Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára is, aki 1989-90 között a rádió budapesti stúdióját vezette. „A Szabad Európa Rádió főszerepet játszott a közép-kelet-európai rendszerváltásokban, a totalitárius világ összeomlásában. Paradox módon ezt a szerepet eddig nem ismerték fel, és Nyugaton nem sikertörténetként könyvelték el” – vélekedett az államtitkár.
A rádió elsődleges feladata az információszolgáltatás volt, a kommunista kormányok tájékoztatási egyeduralmának megtörése – mondta Büky Barna és Skultéty Csaba. A SZER magyar adása volt az első magyar nyelvű rádió, amelynél minden kerek órában sugároztak híreket, tízperces blokkokban – mondta Skultéty, aki 1951-től 33 éven át volt a SZER munkatársa.
A hidegháború körülményei közötti tevékenységről elmondta többek között, hogy előfordultak félreértések is: miután a keleti blokkban a lapok a kommunista pártok szócsövei voltak, a SZER hallgatói nyugati lapkommentárokat is hivatalos álláspontként értelmeztek.
Skultéty kijelentette, amerikai részről soha nem próbáltak beavatkozni hírszerkesztői munkájába vagy kommentárjaiba. „Közösek voltak az érdekeink” – tette hozzá. „Ezek az (1956-os) forradalom idején szétváltak egymástól. Míg a forradalom a saját útját követte, az Egyesült Államok nem tudta a jaltai határokat átlépni – fogalmazott.
Büky Barna visszaemlékezése szerint kezdetben amerikai magánemberek adományaiból tartották fenn, ezt később egészítette ki, 1974-ig, az amerikai Központi Nyomozó Ügyészség (CIA) a saját költségvetéséből. Büky szerint a CIA hibát követett el azzal, hogy nem vallotta be, az adományok nem elegendőek a rádió működtetésére. A résztvevők a beszélgetést vezető Szabó Csaba, a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese kérdésére egyetértettek abban: ennek ellenére egyszer sem érezték, hogy a CIA megpróbált volna befolyást gyakorolni a munkájukra.
A SZER hallgatottsága a rendszerváltás után csökkent, magyar osztályának adása 1993-ban szűnt meg. „A győzelmünk a végünket jelentette” – fogalmazott Büky Barna.
A magyar osztály első vezetője Dessewffy Gyula egykori kisgazdapárti újságíró volt. A szerkesztőség munkatársa volt mások mellett Márai Sándor író, Mikes Imre (Gallicus) és Ekecs Géza (Cseke László).
Forrás:kpk/khg MTI
A Szabad Európa Rádió utolsó magyar adása
Éppen tíz esztendeje annak, hogy 1993. 10. 31-én a Szabad Európa Rádió (SZER) búcsúadása elhangzott az éterben, melyben Ribánszky László, a magyar osztály igazgatója búcsúzott 42 éves működés után a hallgatóktól röpke négy percben.
Mi már csak régi filmek ma már komikusnak tűnő jeleneteiből tudhatjuk, mi is volt az a bizonyos Szabad Európa Rádió. Élesen él a kép, amint büszke családfők elsötétített szobákban tapasztották fülüket titkon a batár nagyságú rádióhoz, amin keresztül több zavaró jel süvített át mint információ, mi meg a moziban ülve biztosak lehettünk abban, hogy a Szabad Európát hallgatja. Mert ez a rádió egyfajta beavatás volt az akkori embereknek. Olyan szerkezet, amiből meg lehetett tudni az igazat.
A Szabad Európa Rádió megalakulását a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok tették indokolttá. Amikor a Szovjetunió kiterjesztette hatalmát Kelet-Közép-Európára és saját társadalmi rendszerét a meghódított népekre kényszerítette, sokan keresték boldogulásuk szabadabb lehetőségét Nyugaton, főleg Amerikában. Az Egyesült Államok kormánya eközben diplomáciai kapcsolatot tartott fenn a kelet-közép-európai kommunista kormányokkal, s így nem lehetett közömbös ez országok emigrációba kényszerült demokrata politikusaival szemben. Amerika 1947-ben kezdeményezte egy olyan magánszervezet létrehozását, ami közvetíteni tudja a szovjet befolyás alá került kelet-közép-európai lakosság számára a polgári demokrácia értékeit. Így 1949. május 17-én New York Államban be is jegyezhették a Szabad Európa Bizottságot (Committee for a Free Europe), amelynek osztályaiként megalakultak a Nemzeti Bizottmányok, közülük is 1949. július 21-én a Magyar Nemzeti Bizottmány, s ugyanez év decemberében a Szabad Európa Rádió. New Yorkban hozzá láttak a Magyar Osztály megszervezéséhez, és a munkatársak kiválasztásához. 1950. augusztus 4-én pedig – még csak kísérleti jelleggel ugyan, de – megindult a magyar nyelvű adás. A műsort New Yorkból sugározták, s naponta kétszer jelentkezett, főként hírek közvetítésével. A Rádió európai központja 1951. májusától kezdődően München lett. Az év október 6-án már onnan sugározta egész napos magyar nyelvű műsorprogramját.
Később azonban már az a beköszönés vált ismerőssé a hallgatók számára, hogy „Itt a Szabad Európa Rádió, a Nemzeti Múzeum mellett, Prága szívében…” Ugyanis a Cseh Köztársaság elvállalta, hogy Münchenből Prágába költözzön ez az egykor híres (másoknak inkább hírhedt), az Amerikai Egyesült Államok által finanszírozott rádióadó. Akkor még sokan örvendtek is e döntésnek, de amikor kiderült, hogy az épületből sugároznak majd egyebek Irak és Afganisztán területére is, egyre több ellenzője akadt az ügynek. Később pedig a rádió épülete – és ezzel az egész belváros – Prága legsebezhetőbb pontjává vált egy esetleges terrortámadás esetén…
A Szabad Európa Rádió 42 éven át, 1993. október 31-i megszüntetéséig közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét. A Szabad Európa Rádió megszűnését követően tárgyalások kezdődtek a rádió dokumentumainak megfelelő elhelyezéséről, minek eredményeképp a magyar szerkesztőség dokumentumainak másolatát az Országos Széchényi Könyvtár, míg a SZER kutatóintézetének anyagát (benne a magyar anyaggal) a Nyílt Társadalom Alapítvány/Közép-Európai Egyetem kapta meg.
A Szabad Európa Rádió magyar adásainak dokumentumai jelenleg a nemzeti könyvtárban találhatók meg.
Forrás:www.sulinet.hu