Close

On the Spot: Hattyú-hadművelet

Egy burmai újságírólány tó közepén adott, álcázott interjújáért kapta S. Takács András és Cseke Eszter a Press Freedom Award kitüntetést, az Európa Tanács és a European Youth Press közös sajtódíját a video-újságírás kategóriában.
Az akció fedőneve ez volt: Hattyú-hadművelet. Az egyik vízibiciklin ült a nagyon sokat kockáztató burmai újságírólány S. Takács Andrással, és az eldugott mikrofonba válaszolt a kérdésekre, a másikról pedig Cseke Eszter vette videóra őket. Nem volt könnyű összehangolni hangot és képet, annál kevésbé, mert a „kétszemélyes hattyú” egyszer-egyszer túl közel került a kis csónakázótó partjához, mire a beszélgetést rögtön félbe kellett szakítani. Ha lebuknak, a burmai lányt sok évre börtönbe zárták volna: a helyi rezsim üldözi az ellenzékieket, tiltja azt, hogy hazai újságírók hírekkel lássák el a világot, és egyáltalán nem engedi, hogy burmai külföldi újságírókkal szóba álljon. Igaz, erre nincs is módja, hiszen a határon nem engednek be újságírót.

A két ártatlan kinézetű magyar turistaként jutott be az országba. Ők sem úszták volna meg szárazon, ha kiderül, hogy a szokásosnál is kisebb kamerájukkal és profi hangrögzítő berendezésükkel egyórás filmet készítenek a választás előtt álló országról.
Ráadásul konspirált találkozót szerveztek az ellenzék egyik hosszú börtönévek után szabadult vezetőjével, a 80 éves U Win Tinnel, meg egy üldözött, buddhista szerzetessel és ezzel a fiatal újságíróval, aki az életénél is fontosabbnak tartotta, hogy népe szomorú helyzetéről tudósítsa a világot.
A Spektrum TV számára készült film a szokásos időpontban – minden hónap első hetén – lement, megnézte az On the Spot-sorozat hónapról hónapra növekvő nézőserege, de nem keltett különösebb feltűnést. A közönség azt is érezhette, hogy talán túlzásba esett a két magyar: egy újságírói bravúrstikli kedvéért megéri-e ekkora kockázatot vállalni?
– Az igaz, hogy Magyarországon senki sem tudta, ki volt az interjúalanyunk – ­mondja erre S. Takács ­András. – ­Hiába is ajánlottuk föl frissiben a ­legismertebb hazai orgánumoknak. A BBC-nél viszont pontosan értették, miről és kiről van szó.
– Akkor úgy látták, hogy egy BBC-s újságírónak semmi esélye sem lett volna, hogy U Win Tin közelébe kerüljön – meséli Cseke Eszter. – Fél évvel később azután a mi módszerünket alkalmazva, ők is meginterjúvolták.
Mindamellett az, hogy sikerült bejutni Burmába, és kihozni a felvételt, egyáltalán nem volt elég a BBC-nek. Nem vették meg látatlanban a ­videót, csak azután, hogy meggyőződtek arról, hogy a magyar fiatalok ­megfelelően felkészültek, és a lényeges kérdéseket tették föl. Akkor viszont arra is volt gondjuk, hogy a film mellé élő adásban kérdezgessék S. Takács Andrást a felvétel körülményeiről.
A szerzetessel folytatott beszélgetést a CNN adta le, a Hattyú-hadművelet során készített képsorokat pedig a nemzetközi zsűri úgy értékelte, hogy a legjobb fiatal újságírók által készített videó volt 2010-ben. Így Strasbourgban Cseke Eszter és S. Takács András ma átvehette az Európa Tanács és a European Youth Press közös sajtódíját video-újságírás kategóriában.
Ilyen kitüntetés nem ért még magyarokat, mégsem kell nagyon meglepődni rajta. Ez a két fiatal eddigi élete során végig szembe ment az itthoni trendekkel, minden módon kerülni próbálva a bulvárvilágot. A BBC-n és a CNN-en látott televíziózást tekintették példának. Vagyis azt tűzték célul, hogy a világ sorsát valóban befolyásoló eseményeket vigyenek képernyőre, hogy igazi emberi sorsokat bemutató képsorokat állítsanak a néző elé. Nem akarják elfogadni, hogy a magyar nézőt a világból csak a celebhírek érdeklik. Hogy miközben a mi jövőnket is befolyásoló eseményeket lehetne hírül adni, itthon a híradók nagy részét bűnügyi tudósítások teszik ki. Nem értik, miért van az, hogy nemcsak a messzi országok, de Magyarország szomszédai is többet szerepelnek a londoni, mint a budapesti képernyőkön.
S. Takács András általános iskolás korában kezdte a pályát, havi sztárrovatot vezetett a Pesti Est Juniorban. Tizenhat éves volt, amikor gimnáziuma kiadta Találkozás egy fiatalemberrel című interjúkötetét Albert Flóriánnal, Jancsó Miklóssal, Szepesi Györggyel és Vitray Tamással folytatott beszélgetéseivel. Az utóbbi háromból készült filmet leadta a Duna TV. Érettségiéig tucatnál is több írása jelent meg, elsősorban az oktatás és a felsőoktatás kérdéseiről a Népszabadságban. A gyakornok című dokumentumfilmje díjat nyert a Magyar Filmszemlén. Ez a BBC-nél és a CNN-nél töltött gyakornoki idejét feldolgozó alkotás jellemző módon azt a kérdést járja körül, volna-e esélye egy magyar tévésnek karriert csinálni Londonban. Az is jellemző, hogy a film minden magyarul megszólaló szereplője szerint ez reménytelen, ellenben minden angolul nyilatkozó azt mondja: érdemes megpróbálni!
A Színház- és Filmművészeti Főiskola tévé szakán osztálytársa volt az Erdélyből származó Cseke Eszter, aki „csak” drámatagozatos gimnazistaként kezdte a pályát: könnyűzenei műsorokat vezetett a Duna Televízióban és az RTL Klubon. Először a jogra ment, de azután néhány évig a világot járta, tanult az Egyesült Államokban, járt Kínában, majd hazatért, mert felvették a Színművészetire. Első dokumentummunkáját Libanonban készítette. A francia alapítású, kelet- és közép-európai filmeseknek szóló Aristoteles Workshopon Fata Morgana című filmje 2008-ban első helyezést ért el, bejutott a szarajevói és a müncheni filmfesztivál versenyfilmjei közé. Az isten háta mögötti román faluban készített mű témája: a településen a sok házasodásra érett férfira egyetlen lány jut, Elena. Esélyük van rá, vagy ő csak a gyorsan semmivé váló Fata Morgana?
Helyi színek
Az On the Spot (Helyszínen) eddig havi egyszer a Spektrum TV-n jelentkezett. A két ifjú filmes kézi kamerával egyórás filmeket készített a világban. Emberi történeteket hoztak azokról a területekről, ahol éppen fontos politikai-katonai összecsapások vannak (Gáza, Izrael, Egyiptom, Afganisztán, Irán, Burma), vagy más szempontból érdekes a hazai nézőknek (Bolívia a Tóásó-ügy miatt, Dél-Afrika a futballbajnokság idején, Japán a földrengés után). Máshonnan pedig különleges életformák hírét hozzák haza (Etiópia, Irán, Nepál, India, a francia guyanai idegenlégiós tábor).
A Spektrumon szerdán az idegenlégiós filmmel folytatódik a sorozat, az m1 pedig holnaptól hetente levetíti az eddig elkészült filmeket. A köztelevíziónak ugyanakkor egy másik sorozatot is készít a páros: meglátogatják a világon még létező törzseket, hogy bemutathassák életüket, mielőtt végképp eltűnnének a föld színéről.
www.nol.hu/Kelen Károly

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top