Százhetvenhárom objektumot nyilvánított egyedi műemlékké, négy területet pedig műemléki jelentőségűvé rendeletében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 13 helyszín részleges vagy teljes védettsége azonban megszűnt – mondta Hammerstein Judit, a tárca kultúráért felelős helyettes államtitkára.
Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke az újonnan műemléki védettséget kapott objektumok közül kiemelte a budapesti rakpartokat, a Józsefvárosi pályaudvart, illetve a MÁV Északi Járműjavító épületét.
A fővárosban a XII. kerületi Szent János Kórház mellett további csaknem 50 lakóépület kapott védettséget. Vidéken műemlékké nyilvánították többek között a Győr-Veszprém közötti hegyi vasútvonalat, a budakalászi régi szerb temetőt, a csákvári Gurdi-majort, a derekegyházi Weiss-féle malmot, Győrben a városi uszodát és Cziráky-emlékművet, a söjtöri Lochuk-kúriát és Szerencsen a cukorgyár épületeit.
Műemléki jelentőségű terület lett a miskolci belváros, a budapesti Wekerletelep, valamint a decsi és jánoshalmai településmag.
Teljesen megszüntették azonban a védettséget a Budapest II. kerületében lévő Hűvösvölgyi úti Balázs vendéglőnél és további három budapesti épületnél, valamint részlegesen elvesztette védettségét többek között a csákánydoroszlói Batthyány-kastély, a szigetszentmártoni római katolikus templom, Tiszaderzsen a Borbély-kúria és a veszprémi vízimalom is.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium hatályos rendelete pénteken lépett életbe. Utoljára 2009 márciusában vettek védettség alá épületeket, azóta nem volt Magyarországon műemléki védettséget elrendelő minisztériumi rendelet.
Tamási Judit kedden emlékeztetett arra, hogy az épített örökség pusztulásához vezethet, ha értékes magyarországi műemlék esetében nem mondják ki a védelmet. Felidézte a műemlékké nyilvánítás szempontjait, amely szerint védeni kell egy adott korszak jellegzetességét tükröző, vagy – éppen ellenkezőleg – teljesen egyedi és újszerű épületeket, továbbá a műszaki szempontból csúcsteljesítménynek számító épített örökségeket. Ezen kívül kora, illetve történelmi értéke is indokolttá teszi bizonyos építmények védettség alá helyezését.
Hammerstein Judit hozzátette: Magyarország műemléki védelem nélküli, de arra érdemesnek tartott emlékeinek száma öt- és tízezer közé tehető. Éppen ezért az épített örökség kiemelkedő darabjainak műemlékké nyilvánítása közérdek.
InfoRádió / MTI