Close

Védettségre vár az őskori festékbánya Lovason

Lovas (Veszprém megye), 2011. július 5., kedd (MTI) – Európa legrégebbi ismert bányája, a lovasi őskori vörösfestékbánya a világörökség része is lehetne, de védettség alá helyezése mindenképpen indokolt, a felfedezése óta eltelt hatvan évben azonban érthetetlen módon semmi nem változott – mondta Kovácsné Kasza Katalin történész, a téma helyi szakértője az MTI-nek.

A szakdolgozatát z őskori bányáról készítő kutató elmondta: a ma is folyó kőkitermelés egyelőre nem tett kárt a Veszprém megyei bányában, amelyhez hasonlót a világon eddig egyedül Afrikában találtak, de a környezeti hatások, az időjárás előbb-utóbb eltünteti a több mint tizenegyezer évvel ezelőtt, a jégkorszak végén keletkezett külszíni bányát. Hozzátette: a vörösfestékbánya legnagyobb jelentősége, hogy bizonyítja, az őskőkorban – paleolitikumban – a vadászatból és gyűjtögetésből élő ember is képes volt eszközök készítésére, még az élelemtermelés kialakulása előtt.
Véletlenül bukkantnak az egyedülálló leletre 1951-ben, amikor a dolomitbányából útépítéshez szállított murva kitermelése közben finom vöröses por és hatalmas csontok kerültek elő. Akkor összesen 142, emberi kéz által pattintással, csiszolással megmunkált állati – jávorszarvas, kőszáli kecske, vaddisznó, daru – csontot találtak a régészek, a leletanyag az akkori Bakony Múzeumba, majd a Nemzeti Múzeumba került.
A Mészáros Gyula és Vértes László által folytatott kutatások szerint a festékbányából az ősemberek 24 köbméternyi anyagot termeltek ki, amelyet temetkezéshez, a vadászatot megelőző varázsláshoz, testfestésre vagy barlangrajzok készítéséhez használtak – mondta Kovácsné Kasza Katalin, hozzátéve, hogy a vér színéhez hasonlatos vörös szín az életet szimbolizálta, az ősember ezért temetkezéshez és spirituális célokra használta a Lovason kitermelt festékport.
A bányából kitermelt hatalmas mennyiségalapján azt feltételezik a kutatók, hogy már az itt élő őskori ember is cserekereskedelmet folytatott a vörös festékkel, Magyarországon ugyanis még nem találtak barlangrajzokat, amelyeknél felhasználhatták volna a festéket.
A bányában a Nemzeti Múzeum szakemberei is végeztek ásatásokat, és Dobosi Viola több tanulmányt is írt – mondta a helyi kutató. Az első becslések még 45 ezer év körülire tették a lovasi őskori bánya korát, de az elvégzett szénizotópos vizsgálat nemrégiben kiderítette, hogy a leletek 11 470 évesek, ami a jégkorszak utolsó periódusának felel meg.
Az emberiség történetének eddig ismert egyik legrégibb bányája Királykút felett található, Lovas külterületén, és szabadon látogatható. Idén nyílt meg a faluház pincéjében egy állandó kiállítás a vöröses port tartalmazó festékgödrökről, de a festékfészek helye máig ismeretlen – mondta a kutató. Tájékoztatása szerint a terveik között szerepel egy menedékház és egy tanösvény kialakítása, illetve szeretnék elérni, hogy az őskori festékbánya védett legyen.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top