Csaknem húszezer szavazólapon vonták vissza jelképesen a Fidesz-KDNP pártszövetségre tavaly áprilisban leadott szavazatukat a rendvédelmi dolgozók csütörtöki, budapesti demonstrációján; a megmozdulás keretében tartott „szavazás” eredményét este 10 óra előtt a budavári Sándor-palota előtt ismertették. A „bohócforradalomnak” nevezett demonstrációt a korkedvezményes nyugdíj rendszerének átalakítása ellen hirdette meg magánemberként a rendvédelmi szakszervezetek demonstrációs bizottságának két volt vezetője: Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke és Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke.
A két szakszervezeti vezető csütörtökön több tucatnyi résztvevőhöz hasonlóan bohócnak öltözött.
Kónya Péter a tüntetés kezdetén hangsúlyozta, hogy békés, pártpolitikától mentes megmozdulásukkal görbe tükröt szeretnének mutatni a kormánynak, s azt kérte: a résztvevők őrizzék meg a tüntetés békés jellegét. Árok Kornél a demonstráción 17 óra után azt mondta: „legalább 20 ezren vagyunk”.
Az Alkotmány utca és a Kossuth tér torkolatában egy hatalmas színpadot, az utca másik végén pedig fekete függönnyel eltakart „szavazófülkéket” állítottak fel. Azok, akik személyes adataikat megadták, egy „szavazólapot” vehettek át, amelyen az volt olvasható: „A Fidesz-KDNP pártszövetségnek a 2/3-os többségre adott bizalmat visszamenőleges hatállyal megvonom!” A szavazólapon két rublikát jelölhettek meg: „igen”, illetve „de”.
Kónya Péter kora este elmondott beszédében azt közölte: jövő hétfőn szakszervezeti vezetőként az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul annak megállapítására, történtek-e parancsnoki túlkapások, mivel a demonstráció napjára sok rendőrt berendeltek szolgálatba, a tűzoltóknál pedig létszámellenőrzéseket tartottak.
Hozzátette, hogy a demokrácia védelemre szorul, ezt mostanra sokan megértették, hiszen sok olyan ember is részt vett a megmozduláson, aki nem rendvédelmi dolgozó. Mint mondta, őszre fog „beérni” az a folyamat, amelynek most ők az elindítói voltak.
Árok Kornél szintén a színpadon azt mondta: azért szavaztak a Fideszre, hogy az elhozza a valódi rendszerváltást, jobb és kiszámíthatóbb jövőt építsen, de be kell látni, „újra hazudtak nekünk”. Úgy fogalmazott: „képesek vagyunk adni, úgy elvenni is”. Közölte, hogy ma csak felháborodást, káoszt és jogbizonytalanságot látnak.
A színpadon – amelyen felsorolták, melyik országgyűlési képviselő hogyan voksolt az alkotmánymódosítás parlamenti megszavazásakor – a Hír TV és az ATV beszámolója szerint megjelent Kormos Kata, az MSZP szóvivője is.
A megmozduláson többen Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány távozását követelték, ezt tükrözték a transzparensek feliratai is.
Az Alkotmány utcát megtöltő tömeg este fáklyákkal, rendőri biztosítás mellett, sípolva-dobolva, gyalogosan vonult át a köztársasági elnök hivatalához, a szervezők közlése szerint azért mentek oda, mert Schmitt Pál államfő aláírta a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos alkotmánymódosítást, és most tudatni akarták vele „a nép akaratát”.
A fáklyás menet résztvevői – rendőrök, tűzoltók, börtönőrök, civilek – induláskor teljesen megtöltötték az Akadémia utcát a Parlament és a Magyar Tudományos Akadémia épülete között, s amikor a menet elérte az alagutat, a tömeg vége még az Akadémia sarkánál járt.
A Sándor-palota előtti járdarészt kötéllel elzárták a demonstrálók elől, az épület előtt egytucatnyi egyenruhás rendőr állt sorfalat. A demonstrálók itt is folyamatosan sípoltak, kiabáltak, szóltak a szirénák, a kereplők.
Kónya Péter nem sokkal 22 óra előtt közölte, a demonstráción összesen 19.561 szavazatot adtak le. Közölte:annak alapján, hogy a voksolásokon általában 60 százalék szokott szavazni, a Kossuth téren körülbelül 35 ezren lehettek.
A szervezők a Sándor-palotánál a „szavazólapokat” egy általuk performansznak nevezett záróaktus keretében átadták egy bohócnak maszkírozott, öltönyt viselő embernek, aki az arcát Schmitt Pál arcképének fotójával takarta el. Ez a férfi – magát mintegy a köztársasági elnöknek feltüntetve – azt mondta: ha összeszámolja a „szavazólapokat” és azokat hitelesnek találja, akkor mindent feloszlat és 2012. április 1-jére új választásokat ír ki.
A helyszínen lejátszottak egy részletet Schmitt Pál újévi beszédéből; amikor az államfő az alaptörvényről és az összefogásról beszélt, a demonstrálók pfujoltak, sípoltak, többen az államfő lemondását követelték.
A demonstráció a Szózattal zárult.
A megmozduláson az MTI tudósítóinak jelentése szerint nem történt rendbontás.
MTI