Mármint az MSZP sorsát. Értékelőnk az értékelőről.
Minden úgy történt, ahogyan az eleve kikövetkeztethető volt. Ugyanazok az indokok, ugyanaz az elhivatottságtudat, ugyanaz a hosszútávfutó szívósság.
Meghallgathattuk a gyurcsányi hitvallásokat. Még mindig hisz mindenben („a villanyborotvában”, © Zorán), és még mindig hisz a szociáldemokráciában. Ez a mi szerencsénk. Mostani élethelyzetében Gyurcsány az egyetlen célba vehető pontra támad: a Magyar Szocialista Pártra.
A lózungokat leszámítva csak egy üzenet maradt: az MSZP-ben élethalálharc indult. A beszéd előestéjén megüzenték Gyurcsánynak: menjen, menjen. Gyurcsány pedig bejelentette: maradok, maradok. Addig marad, amíg a pártot is úgy el nem intézi, mint Magyarországot.
Talán pár év múlva hálát is adhatunk Gyurcsánynak: örökre kivérezteti az MSZP-t, oda juttatja, ahová való: a múlt lezárt fejezetei közé. (Maga Fletó is beszél róla egyébként, hogy a múltat be kell fejezni…)
Van még egy fontos üzenet: Gyurcsány nem képes megújulni. Gesztusai, hitei, hangsúlyai a régiek, és amíg Magyarország ki nem kászálódik a mostani gödörből, addig a magyar nép sosem fog újra kormányhatalmat adni neki. Ez már megrágott és kiköpött falat. A méreg fölszívódott ugyan, és hat is, de még egyszer ezt a pirulát nem lehet lenyomni az emberek torkán.
Utóirat gyanánt talán még annyit: Gyurcsány őszintén meglepett minket: papírból olvasta a beszédét! Ő, aki fénykorában egyórás beszédeket mondott fejből, most olvasta. Valamiért olvasnia kellett. Az ok, gyanúnk szerint, egyszerű: hiába tesz sorozatos hitvallásokat, egy ponton megrendült a hite – önmagában.
Forrás: gondola.hu