Budapest 2011-ben a realitások talajára lép – jelentette ki az idei költségvetési tervezet kapcsán Tarlós István főpolgármester. A fidesz.hu-nak adott interjújában a városvezető a BKV helyzetének megoldási módozatairól és az előző ciklusban elkövetett visszaélésekről is beszélt. Elmondása szerint jelenleg 31 fejlesztési terv fekszik az íróasztalán, melyek közül néhányat a ciklus második felében a hatalmas eladósodottság ellenére meg lehet valósítani.
– Az elmúlt húsz év ismeretében miképp ítélné meg a 2011-es költségvetés helyzetét?
– Az 1991-es esztendő még a pénzügyi konszolidáció jegyében telt: nem voltak bődületes kötelezettség vállalások és hatalmas adósságállomány. Később azonban a város egy kétes koncepció alapján az eladósodottság útjára lépett, a pénzfelhasználások pedig nem feltétlenül az elvárható módszerek alapján történtek, és a város egy nagyon komoly adósságspirálba került. Természetesen nem állítom, hogy semmi előremutató beruházás sem valósult meg Budapesten, azonban tény: az eladósodottság mértéke súlyos. Ráadásul befejezett nagy beruházást alig találunk, befejezetlent azonban többet, és ez utóbbiak közül számos olyat, melyeknek pénzügyi alapjai bizonytalanok, sőt peres úton kell rendezni.
– Miben fog különbözni az idei költségvetés elődeitől?
– A 2011-es év abban lesz új, hogy a realitások talajára lép. A rendszerváltás óta az volt a divat, hogy kommunikációs bűvészmutatványokkal kápráztatták el a budapestieket. Az új vezetés azonban kifejezetten naturálisan próbálja kiteríteni a lapokat az asztalra. Kimondjuk: megszorítások következnek! A számok ugyanis makacs dolgok, és átható közömbösséget tanúsítanak az alternatív valóság iránt.
A tavalyi 540 milliárdhoz képest – mikor minden mindegy alapon firkálták be a költségvetési sorokat – a 2011. évi költségvetés 500 milliárd alatt fog maradni. Két nagyon szigorú költségvetési év következik, melyből a 2011-es lesz a szigorúbb. – A sajtóban rengeteg szám kering az adósságállománnyal és a költségvetési hiánnyal kapcsolatosan. Sokan össze is keverik a két fogalmat…
– Sajnos rengetegen nincsenek tisztában azzal, hogy nem ugyanaz a költségvetési hiány és az adósságállomány. Ez utóbbi megközelíti a 300 milliárdot, még akkor is, ha nem számítjuk bele a BKV belső adósságállományát, a 4-es metró első szakaszának megkérdőjelezett forrásait, és a várható pereket sem. A költségvetési lyuk alakulása volt az érdekesebb, hiszen az átadás-átvétel idején Demszky Gáborék tájékoztatása szerint 56 milliárdos volt a hiány, azonban Atkári János számításai egészen mást mutattak. Budapest adósságszolgálata erre a ciklusra vetítve 160 milliárd forint, míg cikluson túlnyúlóan 200 milliárd, és még ma sem biztos, hogy ez lesz a végleges szám.
– Az ellenzék éppen azt rója fel Önnek, hogy minden nap új számokat közöl, és hogy ez komolytalanná teszi a helyzetet…
– Csatlakozom Horváth Csaba ténymegállapításához, valóban gyakran kell változtatnunk a számadatokon, ugyanis olyan mértékben folyt a titkolózás, a bizonylatok és a kötelezettség vállalások esetében, hogy hetente hullik a fejünkre egy újabb ügy. Például az előző vezetés 10 milliárd forinttal becsülte túl az iparűzési adó bevételeit, emellett fiktív 12 milliárdos megtakarítást szerepeltettek a költségvetésben. És az ilyen megmagyarázhatatlan tételeknek hosszú sora van.
Egyszer tisztán kell látni Budapest szintjén, és el kell indulni a tereprendezésnek. György Istvánnal elhatároztuk, hogy ebben a kérdésben végig következetesek maradunk, és végigvisszük elképzeléseinket. Terveink szerint a 2014 őszén induló ciklus számára teljesen átlátható és tiszta állapotokat teremtünk.
A folytatás itt olvasható.
Forrás: fidesz.hu