Persányi Miklós biológus professzor, c.egyetemi tanár, állatkertész, népművelő, a Fővárosi Állat-és Növénykert főigazgatója. A Magyar Köztársaság környezetvédelmi és vizügyi minisztere volt 2003-2007 között.
Először budapesti tudományegyetemen biológia tanári és kulturális menedzser diplomát, majd a Gödöllői Agrár Egyetemen környezetvédelmi szakmérnöki, az amerikai Cornell Egyetemen természeti erőforrás-menedzseri oklevelet szerzett. Számtalan kitüntetés -pl.: a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, a Budapest díj, Fehér Rózsa díj- birtokosa.
Akadémiai kutatóként Magyarországon és külföldön jelentős érdeklődés fogadta eredményeit a kelet-európai zöld mozgalmakról.
Birodalmában, az állatkerti, impozáns dolgozó szobájában fogad. A szép antik bútorokat a majomház padlásáról menekítette ki.
Közvetlen, nyitott, barátságos. Megnyerő külsejű és megnyerő modorú diplomata. Szakterületén két lábon járó lexikon. Kiterjedt nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, mintegy négyszáz állatkertet, szórakoztató parkot, védett területet ismer személyesen is. Svédország fél tucat állatkertjét is bejárta, ahol közös élményünk volt a világ legnagyobb medveparkja.
Boldog kiegyensúlyozott embernek látom hiszen – ahogy mondja- már gyermekkori álma volt, hogy a Fővárosi Állat-és Növénykert vezetője lehessen. És az lett!
1994-től 2003-ig, majd 2007-től ismét.
Az Állatkert fő célkitűzéseit már a Sajtóházban, az aranytollas újságírók programján is hallottam. Fontos a szemlélet formálás, az oktatás.
Fontos a veszélyeztetett állatfajok megőrzése, hosszú távon is. Például Magyarországon a rákosi vipera kipusztuló faj. Védelmére dolgozott ki az Állatkert, más természetvédő szervezetekkel közösen sikeres programot. Ma már a rákosi vipera visszatelepítése van soron.
Fontos az állatok tudományos megfigyelése is. Például: az állatok viselkedésének, szaporodásának, takarmányozásának, gyógyításának kutatása, állatökológiai szempontból, az állatokra ható külső környezeti tényezők vizsgálata, például a klímaváltozás hogyan befolyásolja az állatok viselkedését.
Dr. Persányi Miklós az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény elnökeként is szolgált 2004-ben, és a Magyar Tudományos Akadémiával MTA-val közösen előkészítette a Nemzeti Klímaváltozási Stratégiát.
-Mióta beszélhetünk állatkertekről?
Az ókori kínaiak szent könyve a múltban olyan állatkertekről emlékezik meg, ahol különböző emlősöket, madarakat, teknősöket tartottak. A rómaiak, görögök a ragadozó állatokat cirkuszi célból hasznosították. Európában a más földrészeken élő állatok tudományos ismerete nagyon lassan terjedt, de a középkor végétől ez a folymat felgyorsult.
-Milyen nevezetesebb állatkerteket ismerünk?
-A sok régi között mai a legrégebbi mai is működő a schönbrunni (1752). A sok remek állatkert között sajátos története miatt is megemlíthető a londoni (1828), a berlinit (1844), az antwerpani, de ki nem hagynám a budapestit (1866).
-Miben egyedülálló a Magyar Állatkert?
-Szecessziós építészeti arculata teszi páratlanná. Zrumeczky Dezső és Kós Károly neves építészek száz évvel ezelőtti munkái egészen különlegesek. Figyeltek arra is, hogy az állatok természetes, szabad elhelyezést nyerjenek. A nézőket az állatoktól mély árkok választják el.
1866-ban alakult a Pesti Állatkerti Részvénytársaság, de csak 1907. márciusa után építették világszínvonalúvá, amikor Budapest székesfőváros tulajdonába került.
-Magyarországon ma hány állatkertet tartanak nyilván?
-Tucatnyit, például Szegeden, Nyíregyházán, Veszprémben, Jászberényben, Debrecenben.
De a legszebb, a világ egyik legszebb állatkertje a budapesti. Itt valósítottuk meg először a világon az orrszarvúk mesterséges megtermékenyítését – két ilyen borjú is a világra jött az utóbbi években.
A Budapesti Állatkert büszke szaporodási programjára. Idén egy kis gorilla és két orángután is született. Az állatok jól érzik magukat, jól szaporodnak.
-Egyedüli a Magyar Paraszt Udvar is. A városi gyerekek itt találkozhatnak a magyar vidék állataival.
-Elsősorban az őshonos állatokkal, mint például a hegyi hucul lóval és csikajával, a mangalicával és csíkos kismalacaival.
-A Fővárosi Növény-és Állatkert a családokra koncentrál, hogy jól érezze magát a gyerek, szülő, nagyszülő.
-Igen. A gyerekek örömét szolgálják a: pónilovaglás, a nagy csúszdák, játszóterek. A látogatók száma egyre nő. Az elmúlt évtizedben több mint 10 millió látogató fordult meg itt. Ugyanekkor értékes kulturális örökségünk területhiányban szenved.
-Kell, hogy segítsen a Városfejlesztési Program! Hiszen, a Fővárosi Állat-és Növénykert az ország egyik legnagyobb hagyományú és legnépszerűbb, nemzetközileg is számon tartott, leglátogatottabb közintézménye!