Close

L.Simon: a médiatörvényt azok támadják, akik el sem olvasták

L.Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke a Duna TV-ben az új médiatörvényt ért bírálatokról beszélt.
 

Nem ad automatikus halasztást az új médiatörvény a Médiatanács által kiszabott bírságok befizetésére, ha a megbírságolt orgánum bíróságon támadja meg a hatóság döntését. Ez, tehát a befizetés halasztása csupán egy lehetőség, amelyről a bíróság dönthet az adott esetet mérlegelve – derült ki L. Simon László Közbeszédnek adott nyilatkozatából. “A bíróságnak van mérlegelési jogköre. Mondhatja azt, hogy úgy ítéli meg: a Médiahatóság által kiszabott bírság mértéke valószínűsíthetően arányban van azzal, amit az adott médium elkövetett, és nem dönt a halasztó hatály mellett. De dönthet úgy is, hogy megvizsgálja az ügyet és ezért halasztó hatállyal bír” – szögezte le a fideszes médiapolitikus.
Megjegyezte: számos más hatóságnál nincs is lehetőség halasztás kérésre; ha például valakit megbüntet az APEH, az köteles befizetni a díjtételt, máskülönben azt az adóhatóság behajtja rajta, majd az illető pereskedhet az adóhivatallal éveken át az  igazáért.
A Közbeszéd felvetésére, hogy kell-e hasonló szankciókkal sújtani a médiát, mint amelyeket az APEH gyakorolhat, L. Simon László úgy reagált: Németországban súlyosabb büntetési tételeket szabnak ki; az Egyesült Államokban pedig az ott készült filmeket sem mutatják be vágatlanul vagy másképp vágva vetítik, mint nálunk.
Ez csak egy legenda, ami itt zajlik Magyarországon. A sajtószabadság tárgykörébe akarják besorolni a rágalomszabadságot és még egy sor dolgot” – mondta L Simon László.
“Sajtószabadságra szükség van”
A kormánypárti politikus leszögezte: határozottan azt az álláspontot képviseli, hogy sajtószabadságra szükség van, ahogy politikai véleményműsorokra is.
Mindegyik politikai oldalnak legyen joga és lehetősége elmondani a maga álláspontját. A politikailag elkötelezett magántársaságok – újságok, televíziók, internetes honlapok – mondják el nyugodtan a véleményüket, ahogy eddig is elmondták. De nem akarjunk minden jogszerűtlen, a közösségi jogokat sértő dolgot a sajtószabadságba belegyömöszölni és úgy tenni, mintha a magyar média tökéletes lett volna az elmúlt húsz évben, minden jól lett volna és majd most fog megszűnni a sajtószabadság” – hangzott a beszélgetésben.
Azok bírálják, akik nem is olvasták
A médiatörvényt kritizálók egyik véleményére, miszerint a parlament gumiszabályokat hagyott jóvá az új médiatörvényben és ezek alapján könnyen bírságolhatóvá válnak az egyes médiumok, L. Simon László úgy reagált: a médiatörvényben rögzített kritériumok körülírása a Médiatanács feladata lesz, az pedig egyszerűen nem igaz, hogy gumiszabályokat alkottak volna. “Ezzel az erővel az alkotmányt is gumiszabálynak lehet nevezni, az Alkotmánybíróságot pedig politikai testületté lehetne minősíteni” – szögezte le a kormánypárti politikus.
Hozzátette: a médiatörvényt ért támadások nagy része alaptalan és méltatlan, ráadásul “olyanok támadják, akik el sem olvasták a törvényt és a kákán is csomót keresnek”. “Ha a reményeimet kifejezhetem: abban bízom, hogy sikerült olyan jogszabályt alkotnunk, amely lehetőséget teremt az illegálisan működő, személyiségi-, közösségi- és egyéb alkotmányos alapjogokat sértő orgánumok korlátozására. Főleg az olyan orgánumokéra, amelyek például a magyar államnak bevételt termelő MTI híreit átírva, rendszeresen közzéteszik azokat, tehát lopnak és még hamisítanak is. Szükség van rá, hogy az ilyen orgánumok – mert inkorrekt és jogszerűtlen a működésük – korlátozva legyenek” – szögezte le L.Simon László. 
A bulvármédia jogsértései ellen is fel akartak lépni
Korábban azt mondtam, hogy a bulvármédiára is oda kell figyelni, a politikai publicisztika pedig olyan műfaj, amely alapvetően nem igényli a kiegyensúlyozottságot” – mondta kérdésre válaszolva a parlament sajtóbizottságának elnöke.
A bulvármédia kapcsán megismételte korábbi nyilatkozatát: a sajtószabadság mögé ne bújhassanak el azok, akiknek a tevékenysége egyáltalán nem a sajtószabadság tárgykörébe tartozik. “Mondjuk egy bulvárlap címlapján valakit titokban lefényképezve közzéteszik a fotókat úgy, hogy az illető nem járult hozzá, és durván sérti az ő személyiségi jogait” – említett egy példát a politikus.
A Közbeszéd kérdésére, hogy miért nem hagyják meg az ilyen vitákat az egyén és az adott orgánum vitájaként, és miért kell ebbe hatóságilag beavatkozni, L.Simon azt mondta: Magyarországon a sajtóperek hosszú évekig elhúzódnak, nem csak a személyiségi jogi perek, hanem a lakossági panaszokra épülő eljárások is, amelyek korábban az ORTT hatáskörébe tartoztak, a szankciók pedig nevetségesek voltak.
A magyar televíziónézőket nem elégíti ki az, hogy mondjuk délután négykor egy olyan reklámot közölnek, ami durván sérti a gyermekek jogait, vagy este nyolckor durva erotikus jelenetet láthatnak egy valóság showban, s majd három évvel később elsötétül az adott csatorna képernyője harminc másodpercre, vagy húsz percre” – fogalmazott L. Simon László.
“Mong Attila helyében nem léptem volna ezt”
Nem tartom szerencsésnek Mong Attila lépését, az ő helyében ezt nem léptem volna meg – kommentálta a Közbeszéd kérésére a Magyar Rádió műsorvezetőjének kedd reggeli lépését, aki, mint emlékezetes, az élő adás műsorvezetőjeként egy percre elhallgatott, mondván: a hatályos törvények és a rádió szabályzata nem teszik számára lehetővé, hogy a médiatörvény elfogadásáról szóló hírhez kommentárt fűzzön. “Azért nem tettem volna meg, mert a sajtószabadságot nem kell eltemetni, mert nincs vége a sajtószabadságnak” – mondta L. Simon László, hozzátéve: nehezen fogalmazna meg egyéb véleményt ebben a kérdésben, mivel nem látja tisztán, milyen munkajogi feltételek mellett dolgozik Mong Attila a Magyar Rádiónál.
Duna TV-gondola.hu
 
kép: lsimonlaszlo.hu 
 
 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top