Close

Vallott az MSZP erős embere: “nincs személyes konfliktusom Gyurcsánnyal”

Az MSZP körtánca – Hiller István a mérsékelt balközépről

Az MSZP két legnagyobb platformja, a Szociáldemokrata Társulás és a Baloldali Tömörülés közös nyilatkozatban javasolta: mérsékelt balközép néppárttá kellene válniuk. A szocdem platform vezetője – az egykori pártelnök – arról is beszél: addig nem lehet körtáncba hívni más demokratákat, amíg az MSZP csak botladozik a parketten. KARÁCSONY ÁGNES interjúja.
– Segítsen, mert máig nem tudom: november végi nagygyűlésükön voltaképpen mit demonstráltak a szocialisták?

– Nem olyan bonyolult a megfejtés. Az elmúlt fél évben már sokan megrendelték a koszorúkat a párt temetésére. És bajlódtak a gyászszalagokkal: jaj, hogy is hívták azt a szerencsétlen csoportosulást? Valami Magyar Szocialista Párt? November 27-én sportcsarnoknyi szimpatizáns üzente a kétkedőknek: a baloldal túlélte kétszeres választási mélyvereségét, pihenhetnek a sírásók.

– Én azért hadd kételkedjek még. Mesterházy Attila évértékelőnek hirdette az eseményt. Vagyis: közéleti jelentőségét a politikai műfajválasztással is jelezte. Ehhez képest Sas József kabaréjával nyitottak: tréfahakni adott alaphangot Mesterházy szónoklatához is. Nem gondolja: így súlytalanná váltak, komolyságukat veszítették az olyan pártelnöki kijelentések: az MSZP „történelmi felelősséget” érez az országért, s „felveszi a kesztyűt”?

– Fontosak a kritikák, még ha olykor fájdalmasak is. De ha az embert csak dicsérőkórus veszi körül, amelytől folyton azt hallja, milyen remekül végzi a feladatait, könnyen belecsúszhat helyrehozhatatlan tévedésekbe. Most mégis azt mondom – vállalva az érzelmi, hangulati megközelítést is –, hogy a tízezres nagygyűlés az újraéledő magyar baloldal nyitánya volt. És talán világossá vált az is: a Fidesz önkényhatalmának – amely kétségkívül nem ad okot mókázásra – jelenleg az MSZP az egyedüli ellenpólusa. Már csak szervezetileg is.

Ajpek Orsi felvétele
– Néhány hete, még a nagygyűlés előtt ön és Kiss Péter – a Szociáldemokrata Platform, illetve a Baloldali Tömörülés nevében – közös nyilatkozatban tették közzé, miként képzelik a párt megújítását. Üres jelszavak helyett átfogó társadalmi és politikai stratégiát sürgettek, sőt előálltak konkrét javaslatokkal is. De mondandójuk mintha nem ért volna föl az elnökségig. Mesterházy beszéde alapján a szocialisták „jövőképe” ugyanis két szóban összegezhető: „Orbán, takarodj!” Ettől lenne az MSZP hathatós ellenpólusa a Fidesz-világnak?

– Nem. Óriási hiba lenne csak abban bíznunk: ha minél többször hajtogatjuk, hogy váltsuk le a Fideszt, annál szebb színben látnak majd minket a korábban csalódott szavazóink. A „takarodjonoktól” még nem lesz boldogabb az ország. Abból nem lehet erőt meríteni, sem győzelemig jutni, ha elmondjuk ezerszer, milyen rossz a másik. Mert a következő kérdés már úgy hangzik: rendben, na de, ki jöjjön helyette? Kiss Péterrel egy lehetséges baloldali irányra tettünk javaslatot. Azt mondtuk ki: az MSZP-nek mérsékelt balközép néppárttá kellene válnia. S nyitottá más demokratikus baloldali, liberális vagy konzervatív csoportosulások felé.

– Gyurcsány Ferenc is hasonlóról beszél.

– Nem egészen.

– Mi a különbség?

– Mielőtt válaszolnék, szeretném tisztázni: nincs személyes konfliktusom Gyurcsány Ferenccel.

– Nem értem: ezt most miért is kellett külön hangsúlyoznia? Eddig eszembe sem jutott, hogy ilyesmiről kérdezzem, ám ha már feldobta a labdát, „gyanakvóvá” tett.

– Éppen azért mondtam ki, hogy egyszer s mindenkorra véget vessek a „bulvárpolitikai” háttértalálgatásoknak, amelyek a politikusok nézetkülönbségeit könnyedén személyes ellentétté torzítják. Nincs kétségem: Gyurcsány Ferenccel valóban hasonlóak a céljaink. Csak én más úton közelítenék. Ebben van vitánk. Abban egyetértünk, nemcsak vele, hanem minden demokratával: Orbán Viktorék kurzust akarnak építeni, hosszú időre. Kifordítják a jogállamot. Totálisan maguk alá akarják gyűrni a társadalmat. A demokráciát paravánnak tekintik, amely mögött arrogánsan, kíméletlenül gyakorolják a hatalmat. Ez szöges ellentéte a mi demokratikus felfogásunknak, a harmadik köztársaság értékeinek, a szabadságjogoknak – kezdve a személyes szabadságtól a véleménynyilvánítás szabadságáig. Ám ahogyan nem elegendő pusztán azt sulykolni, „Orbán, takarodj!”, úgy azzal sem megyünk sokra, ha azt kiáltjuk: minden demokrata álljon be közénk, de azonnal! Mert hova is, ha még azt sem tudjuk, milyenek legyünk, milyen úton haladjunk? Akik elutasítják a Fidesz-rendű Magyarországot, ma még nem látják, mitől és miért kellene az MSZP-be kapaszkodniuk. Márpedig nem lehet úgy körtáncba hívni másokat, hogy közben mi csak botladozunk a parketten.

– Vagyis?

– Előbb az MSZP-t kell megerősíteni – a két platform közös javaslata szerint mérsékelt balközép néppártként. Csakis ezt követően lehet együttműködést, összefogást ajánlani más demokratáknak. A mérsékelt „irányjelző” talán már azt az utat is mutathatja, ahova becsatlakozhatnak majd akár mérsékelt liberálisok, akár mérsékelt konzervatívok. Meg olyan civilek is, akik nem kötődnek pártformációkhoz, „csupán” egy normálisan működő, nyugatias mentalitású, modern demokratikus Magyarországot szeretnének. Ennek a tágabb „társadalmi koalíciónak” lehet a centrumában az MSZP. De nem szabad szervezeti kényszerszövetségre törekedni: az integrációval kölcsönösen szűkítenénk egymás politikai mozgásterét.

– Pedig szólnak érvek amellett is: a Fidesz hegemónpártjával csak egy hasonló balközép gyűjtőpárt – liberálisokkal, konzervatívokkal – tudja felvenni a versenyt.

– A Fidesz felszántotta a jobboldalt, és közben túlnőtt önmagán: annyi különféle igényt és érdeket integrált, hogy egyszerűen képtelen mindnek megfelelni. Már nem párt, hanem „politikai méhkas”. Előbb-utóbb szétcsípik egymást is. Nem jó minta az orbáni modell. Másfelől: igaz ugyan, hogy a szocialista párt túlélte a vereségeket, és már rendesen ver a szíve, mutatja az EKG-görbe, ám nem célszerű valakit az újraélesztés után rögtön futóversenyre küldeni. Ameddig erőtlen az MSZP, addig gyenge lenne gyűjtőpártként is, s gyengévé tenné azt a demokratikus közösséget is, amelyet különben összefogni szeretne.

– Mindenesetre a pártvezetés radikálisan balra akar fordulni. Ön mérsékelt balközép néppárttá alakítaná az MSZP-t. Egyszerre vitázik Gyurcsánnyal és Mesterházyval is?

– Gondolatokkal, nézetekkel vitázom. Abban hiszek: minden baloldali áramlat egymást erősíti az MSZP-ben. Csakis együttesen tudunk minden társadalmi réteget megszólítani. Ha bármely irányzat bevenné az egész pártot, hamar partikulárissá válhatunk, s még sírásók sem kellenek, megássuk a gödröt saját magunk. Másrészt Kiss Péterrel nem azt írtuk le: kedves MSZP, kérünk szépen, csinálj már magaddal valamit. Világos irányvonalat javasoltunk, és azt is, milyen konkrét társadalmi és politikai stratégiával nyerheti vissza hitelességét és erejét az MSZP. Nyíltan tettük. Úgyhogy semmilyen szembefordulásról nincs szó.

– Elhiszem. Csak másként is értelmezhető a fellépésük. Tavasszal lemondtak az elnökségben betöltött tisztségükről. Átadták a pozíciókat, bizonyítsanak az újak. Most pedig az MSZP két legerősebb platformja nevében stratégiai ajánlásokat tettek. Ennek akár olyan üzenete is lehet: mégsem működik jól a pártvezetés, topog egy helyben, politikájának nincsen valódi tartalma.

– Téves következtetés. A Baloldali Tömörülés és a Szociáldemokrata Platform között is vannak viták bizonyos kérdésekben, mégis azt gondoltuk: közösen fölvetünk egy irányjavaslatot. Ha úgy tetszik: nemcsak politikai, hanem erkölcsi felelősségünknek is érezzük a magyar baloldal megerősítését. De nem kizárólagos igazságot hirdettünk. Együttgondolkodást kértünk a többi platformtól. Miközben talán azt is megmutattuk: pártot megújítani csapatban is lehet.

Forrás: 168 óra/Karácsony Ágnes

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top