Úgy véli, a közmédiumok összevonása nem központosítás, hanem ésszerűsítés. Abban pedig egészen biztos, hogy a közmédiának lojálisnak kell lennie a kormányhoz, és tisztességesnek az ellenzékhez. A Magyar Távirati Iroda minap kinevezett vezérigazgatóját LAMPÉ ÁGNES kérdezte.
– Régi épületben, régi irodában ülünk, mégis teljesen új világba csöppentünk.
– Ugye, ismeri a megszüntetve megőrzés doktrínáját? Újítunk, miközben az eddigi funkciót, a hírek közreadását is megtartjuk.
– Úgy tetszik, önre is igaz a filozófiai elmélet, hiszen korábban ugyanitt volt stratégiai alelnök.
– Igaza van, de nem nézek vissza, az új feladatra koncentrálok. Most tesszük le a magyar BBC alapjait.
– Ami nem arat osztatlan sikert: a minap üres címlappal jelent meg a Magyar Narancs, az ÉS, a Népszava, és számos hírportál is tiltakozott a tervezett médiarendszer ellen.
– Közszolgálati újságíró vagyok, médiapolitikai ügyekkel nem foglalkozom.
– Az ön pozíciójában nem lehet nem foglalkozni ezzel.
– Az én pozícióm nem politikai. Mesterember vagyok, akinek most ki kell alakítania egy új szervezetet. Amúgy az új médiatörvényt alkalmasnak tartom a közszolgálat megújítására. Egy közszolgálati médium legyen lojális a kormányhoz és tisztességes az ellenzékhez.
– Mit jelent lojálisnak lenni a kormányhoz?
– Egy közszolgálati újságíró nem lehet a kormány ellensége, nem kérdőjelezheti meg a szabadon választott kabinet hatalmát. Az nem megy, hogy elfogadjuk a tisztséget, majd szembeszegülünk a megbízóval.
– A most kinevezett közszolgálati vezetők kivétel nélkül jobboldalról érkeztek, ahogy ön is.
– Mindegyikünk komoly szakmai múlttal bír. Amúgy a közszolgálati újságírásnak objektívnek kell lennie. Én is erre törekszem. Az pedig teljesen normális, hogy vannak a jobb- és a baloldalhoz köthető sajtóműhelyek. A lényeg: tartsák be a médiatörvényt. 1985 óta dolgozom a közszolgálatban, rengeteg kormány volt azóta hatalmon. Ha az a kérdés, hogy konzervatív értékrendű ember vagyok-e, a válaszom: igen. De nem hiszem, hogy politikai kinevezett lennék. A döntésben a szakmai múltam és a bennem megbízó médiahatóság értékítélete játszott szerepet.
– Az a médiahatóság, amelyik öt perc meghallgatás után és pályáztatás nélkül nevezte ki önöket.
– A médiapolitika határozott elképzeléssel bír arról, miként kell átszervezni a közszolgálatot. Ennek végrehajtásához kerestek embereket, és találtak meg engem a hírközpont vezetésére, hiszen mind a négy közmédiumban hírterületen dolgoztam.
– Soká húzódott a vezérigazgatók kinevezése.
– Mert van egy törvényes folyamat a jelöléstől a megválasztásig.
– Úgy tudni, többen nem akarták vállalni a tisztséget, mondván, ezek csak díszletállások.
– Bennem fel sem vetődött, hogy ne vállaljam. Azt hiszem, a többiekben sem. Az MTV, a Magyar Rádió vagy Duna Televízió vezérigazgatói széke is komoly, fontos pozíció.
– Egy nemzetközileg is elismert lengyel médiakutató, Karol Jakubowicz szerint médiarendszerünk túlságosan központosított, nincs benne fék, nincs kontroll, az egész rendszer látványosan függ a politikától.
– Ahogy mondtam: nem foglalkozom médiapolitikával. Attól, hogy egy kormányintézmény a felügyelő szervünk, még lehet tisztességesen újságot írni. Különben is: a közszolgálat csak egy szelete a magyar tájékoztatás világának. Az átalakítás nem érinti a kereskedelmi médiumokat.
– Dehogynem. Ezért a fehércímlapos tiltakozás is.
– Ez az ő dolguk. A mi területünkön történő változás annyiban érinti majd mondjuk, a 168 Órát, hogy 2011 első negyedévétől ingyen kapja a híreket.
– És a változásnak köszönhető az is, hogy a médiahatóság kvázi bíróságként oszthat ki akár 25 milliós bírságokat, ha úgy ítéli meg, nem szakszerűen járt el az újságíró. Pedig Szalai Annamária azt nyilatkozta, hogy annak idején az ORTT-ben szolgáltatói és politikai érdekek szivárogtak be a döntésekbe, és ez mostantól másképp lesz. Az MTI mit tesz majd a „beszivárgások” ellen?
– Szalai Annamária komoly ember és komolyan szokott beszélni. Rövidesen elkészül a közszolgálati kódex, amely tartalmazza a kötelezettségeket, amelyeket számon is kérnek majd rajtunk. Egyelőre ennyit tudok.