A devizahitelesek segítését célzó kormányrendelet rögzíti az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit, oly módon, hogy az ágazati különadók ne legyenek az ügyfelekre háríthatóak – jelentette be Nagy Anna kormányszóvivő szerdán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. Ugyanitt Szócska Miklós az egészségügyi kasszában maradt források felhasználásáról számolt be.
A jelen kormányrendelet mintegy kiegészítője a novemberben a Parlament által elfogadott bajba jutott lakáshiteleseknek segítséget nyújtó törvénynek. Az új szabályozással kapcsolatban Nagy Anna úgy fogalmazott: a rendelet elsősorban az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit szabályozza. Eszerint: a bankok kötelezően a deviza középárfolyamát alkalmazhatják a kamatszámításnál. E mellett a hitelszerződésnek tartalmaznia kell az előtörlesztés lehetőségét, a futamidő meghosszabbítását, a szerződés hátrányos módosításának tilalmát is. Továbbá a kamatemelést csak a kormányrendelet által meghatározott három módon hajthatják végre a pénzintézetek. Ellenkező esetben a szerződés semmisnek tekintendő – húzta alá a szóvivő.
Folyamatban van
Szólt arról is, hogy a magyar növekedési és stabilitási program, ami a strukturális reformokat tartalmazza, a jövő év áprilisában kerül a kormány elé, azonban már februárban megküldik véleményezésre az Európai Bizottságnak és az OECD illetékes szerveinek. Hozzátéve: a program egyes elemeinek gyakorlati megvalósítása már folyamatban van.
Négy cél
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az év végi maradvány források felhasználásával kapcsolatban kiemelte: a megmaradt összegek transzparens módon, az ellátási érdek mentén lesznek felhasználva. A részleteket kifejtve elmondta: a kormány a gyógyító megelőző ellátásokra átcsoportosított több mint 1,7 milliárd forintot. Ezt a pénzt négy célra fogják felhasználni: a házi orvosi ellátásban a felnőtt, gyermek és vegyes praxisok, praxisonként 200 ezer forintot kapnak, a háziorvosi, sürgősségi ellátást biztosító központi ügyeleti szolgálatok a fenti összegen felül szolgálatonként 200 ezer forint különdíjazásban részesülnek.
Az alapellátásban résztvevő fogászati szolgálatást működtető társaságok részesülhetnek a maradványösszeg felosztásából, a heti 30 órás rendelési idejű praxisok esetében 150 ezer forint kerül kifizetésre, az ennél alacsonyabb óraszámban dolgozó szolgáltatóknál időarányosan kerül felosztásra a díjazás összege. Negyedikként a hajléktalanok ellátását biztosító szolgálatok és centrumok a heti 168 órás működésüknek megfelelően másfél millió forintot kapnak – sorolta a források címzettjeit Szócska.
A balliberális kormányok által megszüntetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetről elmondta, az intézet a szakma meggyalázott szimbólumává vált, amit, ha lenne rá pénz, már újraindítottak volna. Hozzátéve: bizonyos funkciók, mint például az addiktológia rehabilitálása már folyamatban van.
A Népszabadságban megjelent írással kapcsolatban Szócska úgy fogalmazott: súlyos torzítások vannak a cikkben. Kiemelte: a tüdőszűrés díjáról több mint tizenötezer forintos összeget jelentettek meg, azonban az összeg az egy sorral lejjebb lévő repülési alkalmassági vizsgálat díjára vonatkozik.
Szükséges egy kisebb korrekció
Mint mondta, nem lesznek új fizetős szolgáltatások. Az államtitkár emlékeztetett: a meglévő tizenöt térítéses szolgáltatás díja tizenkét éve nem volt infláció követő,ezért az egyes szolgáltatások díja még a munkadíjat sem fedezte. Az ellátó intézményeknek máshonnan kellett előteremteniük e szolgáltatások ellenértékét,ezért szükséges egy kisebb korrekció. A pluszpénzt a tárca reményei szerint az év vége előtt megkapják a szóban forgó betegellátók.
Kérdésre Szócska Miklós elmondta, a pluszpénz kifizetését részben a gyógyszerforgalmazói befizetések többlete tette lehetővé.
(fidesz.hu)