Fónagy: 2015-ig 650 milliárd jut majd pályafejlesztésre
MNO – GB
A logisztika a magyar gazdaság meghatározó elemévé fejlődött az elmúlt tíz évben, s az ország számára kitörési pont lehet a logisztikai keresletet ide vonzó infrastruktúra- és szolgáltatásrendszer – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Balatonalmádiban, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) kétnapos kongresszusának szerdai megnyitóján.
A pénzügyi-gazdasági világválság 2009-ben ezt az ágazatot is érintette: a szektorban működő magyar vállalkozások száma 28 600-ra csökkent, s ezen belül a közúti fuvarozók száma ezerrel lett kevesebb – tette hozzá az államtitkár. Rámutatott arra is, hogy a szektor száz legnagyobb árbevételű vállalkozásának a forgalma tavaly az előző évihez képest 4,8 százalékkal csökkent, s a százból csupán 35 vállalkozás tudta növelni árbevételét.
Fónagy János szerint az áruszállítás volumene 2009-ben 11,8 százalékkal, a teljesítménye pedig 6,3 százalékkal esett vissza. A legnagyobb mértékben a vasúti (21,6 százalékkal) és a belvízi szállítás (18,6 százalékkal) teljesítménye mérséklődött – jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy a közúti szállítás – elsősorban a nemzetközi szállítások következményeként – csupán 1,3 százalékkal csökkent, s az összteljesítményen belüli részaránya elérte a 70,4 százalékot.
Fónagy János kitért arra, hogy a nagy távolságú közúti szállítás vasútra terelése, így a közlekedés okozta környezeti szennyezés csökkentése, ezzel az ország „lakhatóságának biztosítása” különösen fontos. A rendkívüli kamionforgalom környezetszennyező, és nemcsak az úthálózatot terheli a tűrőképességét meghaladóan, hanem az érintett lakosság napi életviszonyait is rontja – mutatott rá az államtitkár. Tarthatatlan, hogy a déli határainkon belépő kamion tíz euróért átmegy az országon; „egyszerűen ezt nem bírja a magyar gazdaság, nem bírjuk fejlesztésekkel, nem bírjuk útfenntartással” – fogalmazott.
Fónagy János hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások erősítése is igen fontos, ugyanis az országban van 900 ezer ilyen vállalkozás, ám közülük csak mintegy 350-370 ezer működik, viszont ezek adják a foglalkoztatás több mint hetven százalékát. A kis- és középvállalkozásoknak döntő jelentőségük van a logisztikai ágazatban is – tette hozzá. Az államtitkár szólt arról, hogy Magyarországnak van Európában az egyik legsűrűbb vasúti hálózata – az ugyan régi szakmai vita, hogy ez mennyire teher vagy előny, s mennyire kell leépíteni –, de tény: Európában is a szállítások jelentős részét a vasútra „tették át”. S ez nemcsak logisztikai kérdés, de alapvetően gazdaságpolitikai is; a vasút még mindig az ország legnagyobb foglalkoztatója és a belső piac egyik legstabilabb eleme – jelezte az államtitkár.
Fónagy János elmondta azt is, hogy a következő öt évben 650 milliárd forint jut vasúti pályafejlesztésekre, 2011 végéig pedig 95 kilométernyi pályafejlesztési beruházást végeznek el. Emlékeztetett arra, hogy utoljára éppen tíz évvel ezelőtt adtak át új vasúti pályaszakaszt. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését segítő pályázat 2010 decemberéig még „nyitva van”, s az „intermodális logisztikai központok létrehozásához” projektenként legfeljebb 750 millió forint támogatás nyerhető el.
Fónagy János szavai szerint „az új Széchenyi-tervnek kiemelt ágazata a közlekedés és a logisztika”. Barsiné Pataky Etelka, az európai Duna-stratégiáért felelős kormánybiztos megbízásából munkatársa, Nádasi György adott ismertetőt a stratégiáról. Elhangzott: december 8-án dönt majd a Duna-stratégiáról az Európai Bizottság biztosainak kollégiuma, s 2011. január elején az Európai Unió (EU) magyar elnöksége mutatja be a stratégiát, és „indítja útjára a hivatalos és nyílt tanácsi procedúrát, amely eljárásban az összes EU-tagállam részt vesz”. A stratégiát a 27 tagállam várhatóan 2011 áprilisára hagyja jóvá, s júliustól indulhat a projektek megvalósítása – tette hozzá az előadó. Rámutatott arra, hogy a stratégiában 14 ország érintett, közülük egyelőre csak nyolc uniós tagállam, de a többi hat is az „európai integrációra törekszik”.
(MTI)