A magyar hatóságok nem léptek fel hatékonyan a romákat ért erőszak ellen Magyarországon – állapította meg az Amnesty International a 2008–2009-ben romák ellen elkövetett támadássorozatra és más esetekre kiterjedő kutatása alapján; a jelentés szerint elmulasztották az esetleges rasszista motiváció kivizsgálását.
Az Amnesty International (AI) a kilenc támadás egyes eseteire, valamint egyéb bejelentett incidensekre kiterjedő kutatása alapján arra a megállapításra jutott, hogy a magyar hatóságok nem ismerték fel és nem léptek fel hatékonyan a romák elleni erőszak ellen Magyarországon,
többek között azzal, hogy elmulasztották az esetleges rasszista motiváció kivizsgálását.
Az AI most közzétett jelentése részletesen kitér a magyar büntetőjogi rendszer néhány, a gyűlöletbűncselekményekkel kapcsolatos hiányosságára. Ugyan léteznek gyűlölet-bűncselekményre vonatkozó rendelkezések, de ezek végrehajtása nem megfelelő, többek között azért, mert a rendőrségnek nincs megfelelő kapacitása arra, hogy felismerje és kivizsgálja a gyűlöletbűncselekményeket, és nincsenek képzések, melyek növelnék a hatékonyságukat e téren.
A rasszista indíttatású bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások alacsony száma részben annak köszönhető, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság vonakodik attól, hogy kivizsgálja és megállapítsa a rasszista motivációt az erőszakos és nem erőszakos romák elleni bűncselekmények esetében – részben emiatt is alacsony a rasszista indíttatású bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások száma.
Szintén hiányzik az ügyészeknek készült iránymutatás, hogy miként kell felügyelniük az ilyen esetek nyomozását. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai részére biztosított állami segítség és támogatás pedig nem megfelelő. A megelőzést illetően a hatóságok nem tesznek hatékony intézkedéseket a probléma jellegének és mértékének
feltérképezése érdekében, többek között azért, mert nem gyűjtenek részletes, etnikai szempont szerint lebontott adatokat a gyűlölet-bűncselekményekről, ami a tendenciák felismerését és így a megfelelő programok kidolgozását is akadályozza.
Az Amnesty International rögzíti a jelentésében azt, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban, a rendőrségnek Magyarországon tartózkodnia kell a bűncselekmények áldozatainak és elkövetőinek „bármilyen önkényes hivatalos etnikai besorolásától”.A magyar adatvédelmi törvény szerint „különleges adatnak” minősül a „faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó személyes adat”.
Azonban – állapítja meg a jelentés – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat nem lenne szabad úgy értelmezni, hogy azok megakadályozzák a hatóságokat az adatok etnikai és nemi bontásban történő gyűjtésében. Például, az európai adatvédelmi törvények különbséget tesznek a személyes adatok és a névtelen összesített adatok gyűjtése között. Sőt, az Európa Tanács adatvédelmi egyezménye kifejezetten kitér arra, hogy faji származásra vonatkozó és a hasonló különleges személyes adatok rendszeresen gyűjthetőek és feldolgozhatóak, ha ez a közbiztonság vagy a bűncselekmények megelőzése érdekében szükséges.
Mint ugyanis azt Európai Bizottság adatgyűjtésre vonatkozó jelentése az EU esélyegyenlőségi szabályozása végrehajtásának összefüggésében kimondta: „a széles körben elterjedt hittel ellentétben, a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi, európai és nemzeti jogszabályok nem akadályozzák feltétlenül a diszkriminációval kapcsolatos adatgyűjtést”. Más szóval, az európai adatvédelmi normák nem akadályozzák Magyarországot a faji és etnikai diszkriminációval kapcsolatos, lebontott adatok gyűjtésében, sőt, Magyarország nemzetközi kötelezettségei megkövetelik az említett adatok összegyűjtését.
Az AI úgy véli, hogy az etnikai adatok hiánya akadályozza Magyarországot abban, hogy hatékonyan megelőzze a gyűlölet-bűncselekményeket, beleértve a romák sérelmére elkövetett bűncselekményeket.
Az AI aggodalmát fejezi ki, hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt a magyar hatóságok elmulasztják megtenni a szükséges lépéseket a romák elleni erőszak megakadályozására, valamint az ez ellen való hatékony fellépés érdekében.
A jelentés a hatóságok részére tett ajánlásokkal zárul, miszerint tegyenek hatékony és azemberi jogi követelményeknek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben megakadályozzák a rasszista támadások elkövetését Magyarországon. Továbbá biztosítsák, hogy az ilyen eseteket azonnal, függetlenül, pártatlanul és alaposan kivizsgálják, a felelősöket
tisztességes eljárás során bíróság elé állítsák, a sértetteket pedig méltósággal kezeljék, és megfelelő jóvátételben részesítsék úgy, hogy a hatóságok eljárása összhangban álljon a nemzetközi emberi jogi normák szerinti kötelezettségeikkel. Az AI végezetül hangsúlyozza, hogy a magyar kormánynak ratifikálnia kell, és végre kell hajtania az Európai Emberi Jogi Egyezménynek a diszkrimináció általános tilalmára vonatkozó, 12. számú kiegészítő jegyzőkönyvét.
forrás: amnesty.hu