Navracsics Tibor szerint a magyar közigazgatás átalakítása csak akkor tekinthető sikeresnek, ha hozzájárul a gazdaság versenyképességéhez. A közigazgatási tárca vezetője erről kedden Budapesten, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén beszélt.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter az Újra csúcstalálkozó a MGYOSZ-ben! című, Új kormány-új közigazgatás témájú eseményén előadásában kiemelte: Magyarország versenyképességének hanyatlásához nem utolsó sorban a korábbi politikai döntéshozatal és a közigazgatás alacsony hatékonysága – a jogszabályok bonyolultsága, az intézmények átláthatatlansága – járult hozzá.
Navracsics Tibor rámutatott, szükség van koordinált, hatékonyan fellépő közigazgatásra, amire világszerte válsághelyzet idején döbbennek rá. Példaként hozta fel erre a 2001. szept. 11-i terrortámadást, az amerikai hurrikánok pusztításait, illetve a magyarországi árvizeket és a vörösiszap-katasztrófát. Megemlítette, hogy az intézményrendszer átalakítása a minisztériumi szerkezet átalakításával kezdődött, amivel decentralizálni szeretnék a kormányzati döntéshozatalt. A miniszter feladatává azt tették, hogy a saját minisztériumán belül „teremtsen harmóniát”, azaz a különböző szakpolitikák érdekeit hangolja össze.
Jól működő és áttekinthető közigazgatás a cél
A tárca vezetője rámutatott: január 1-jétől a területi államigazgatás átalakítása kezdődik meg. Megyei szinten számításaik szerint 36 dekoncentrált szervezet van, ebből 15-öt kormányhivatalokba szeretnének integrálni, amivel működésük ésszerűbbé válik. A közigazgatásnak nem csak jól működőnek, hanem „áttekinthetőnek és érthetőnek kell lennie az állampolgárok számára”, mert „ha a közigazgatásban hanyagul dolgoznak, akkor az adófizető polgárokkal szemben vagyunk slendriánok” – fogalmazott Navracsics Tibor
Előadásában hangsúlyozta: az állam nyisson könnyen kezelhető szolgáltatási felületeket az állampolgároknak. Az úgynevezett egyablakos ügyintézés a leggyakoribb ügyfajták terén indul el majd el, ezt a szolgáltatást pedig igyekeznek lépésről lépésre bővíteni. Mint mondta, „ma Magyarországon ügyfélelhárító ügyintézési kultúra van”, amin változtatni kell, mert még „társadalmi frusztráció” is következhet belőle.
A jogbiztonság a befektetéseknek is kedvez
A kormányfőhelyettes megjegyezte: „a magyar jogszabályok nyelvét közelebb kell vinni a hétköznapi nyelvhez”, mert ezek alapján „egy átlagos műveltségű ember nem érti meg milyen jogai és kötelezettségei vannak a hétköznapi életben”. Ebből fakad az, hogy ma van egy írástudó réteg, amely abból él, hogy a jogszabályokat értelmezi. Navracsics Tibor közölte: az új alkotmány elfogadása után olyan biztosítékokat kell beépíteni, amelyek „a jogszabályok változtatásait úgy szabályozzák, hogy ezáltal az üzleti környezet is kiszámíthatóbb és előreláthatóbb legyen”.
„Nem a kormány határozza meg hol, hány emberre van szükség”
Kérdésre Navracsics Tibor elmondta: a minisztériumokban és háttérintézményeikben 5, illetve 10 százalékos létszámleépítést határoztak meg. Azt, hogy a közszférában „hol hány embert kell leépíteni, nem a kormánynak kell meghatároznia”. Vannak olyan területek, ahol túl sok, de olyan is van, ahol a feladatokhoz képest kevés a közszolgálati dolgozó – tette hozzá.
A kormányhivatalokba bevont szervezetek között említette egyebek mellett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, az egészségbiztosítási pénztárakat és a munkaügyi felügyelőségeket, s önállósága megőrzése mellett „fokozott együttműködésről” állapodtak meg a Magyar Államkincstárral.
(MTI-fidesz.hu)