Vas megyében évszázadok óta a települések határainak szerves kiegészítői voltak az útszéli keresztek. Egy régi, folyamatosan meglévő, századok óta megmaradt kereszt Kám község határában található. Kám utolsó házait elhagyva, ahol a Virághegyre látunk, a felfelé vezető egykori mezei út, szekérút (ma már aszfaltozott) mentén áll a remekbe faragott dűlőúti kereszt. A Jeli Arborétumhoz vezető út mentén egy szántóföld végét díszíti. Sokan járnak a kereszt előtt, hisz az Ambróczy-kertben a fenyők sokasága mellett megtalálhatók a különböző földrészek fái, cserjéi: tavasszal a rododendronok (havasszépe) változatai, aztán a jázminok azaleák szín- és illatcsodái fogadják a látogatókat.
Jézus Krisztust keresztre feszítették: így vált a kereszt a kereszténység jelképévé és a katolikus vallási kultusz részévé. Kereszten a megfeszített Jézus ábrázolása a feszület. Egykor nagy becsben állottak azok a személyek, akik szülő- és lakóhelyükön dűlőúti keresztet állítottak. Hitbeli meggyőződésük és az erős keresztény közösségi érzésüktől vezérelve jutottak az elhatározásra, hogy a falu vagy a hegyközség egy pontjára – gyakran közös áldozattal – keresztet állítsanak, általában fából, rajta PLÉH-KRISZTUSSAL és dízsekkel. A régi gazdák fedetlen fővel, de legalább kalapjukat megemelve haladtak el előtte. Időnként jutott néhány szál vadvirág is lába elé. Búcsújáráskor sokszor állomások voltak, hogy rövid pihenőt és lelki töltekezést követően, újult erővel folytassák útjukat a zarándokseregek vagy máskor pedig a búzaszentelő körmenetek.
A KÁMI KERESZT létesítése és rendszeres megújítása a kámi CSIZMADIA CSALÁD nevéhez fűződik; a tradíció apáról fiúra száll. A jelenlegi kereszt megújító a Kámban, 1921. március 7-én született Csizmadia László. Az ő dédapja – az ugyancsak kámi Csizmadia Benedek (1810-1994), aki annak idején Kám község hegybírója volt – kezdeményezte az eredeti, a legrégibb virághegyi keresztet – ugyanoda, ahol most is áll-, saját földjére, a hegyközség hozzájárulásával, valamikor az 1800-as évek közepén. Az ő halála után fia János folytatta a megkezdett munkát. Csizmadia János (1838-1900)neje Tamás Zsófia. Házasságukból 3 gyermek született: Erzsébet, Julianna és János. Felesége fiatalon meghalt, újra nősült, új felesége özv. Rigó Lőrincné, Tőke Rozália. Ebben az időben készült a kámi templomban a Szent József szobor, karján ülő Jézussal – melyet ő adományozott.
A jelen kámi család következő tagja Csizmadia János (1882-1934), kinek halála után felesége, Kovács Ilka és gyermekei – sorrendben: Margit, Benedek, József, Antal, Veronika, Anna, János és László – építették újjá a már akkorra nagyon megviselt és rossza állapotban lévő virághegyi keresztet 1943-ban. A díszeket erre a keresztre a vasvári Blázovits bádogos készítette és festette. Szép volt a kereszt, a keresztre feszített pléh Krisztus, őrizte a múltat. A hegyi gazdák is szívesen megálltak előtte egy fohászra.
De az idő nagyon megviselte, mohásodni kezdett. Ekkor határozta el Csizmadia László (1921-2006), hogy újjáépíti. Segítettek a falu, Kám község gazdálkodói, de a keresztre feszített Krisztust és az alatta lévő Mária képet a Zalalövői Varga József festette, a feliratok ifj. Nagy László munkája, míg az apró díszeket a szombathelyi Varga János régiségkereskedő alkotta. A kereszt fedőlapján gyönyörű díszek csilingelnek félkör alakban, melyek felszerelését Csizmadia Antal végezte. közvetlen segítői voltak még Csizmadia Lászlónak Zsuzsa leánya és veje, Auer József.
A kereszt megáldására 1991. április 28-án került sor. A felszentelést Kám község akkor lelkipásztora, molnár János atya celebrálta. Zászlós körmenet indult a templomból, melyen a falu lakói és a környező községek hívei is részt vettek. A kereszttel szemben lévő búzatáblán volt – 45 év után – a keresztszenteléssel egybekötött búzaszentelési szertartás is, ami bizony könnyeket csalt sokak szemébe, hisz sokan ott láttak először búzaszentelést. Megható ünnepe volt a Csizmadia családnak, a rokonoknak, de az egész falunak, minden résztvevőnek.
Azóta a kereszt előtt mindig zöld ág vagy virág található. Megint imahellyé is vált. A keresztények áhítatának felkeltése mellett a más vallásúak, de az eredeti népi kultúra kedvelőinek, érdeklődésére is számíthat. Napjainkban Auer József és felesége Auer Józsefné született Csizmadia Zsuzsanna viselik gondját a máig is nevezetes KÁMI KERESZTNEK. Gondozzák-ápolják, körülötte lévő területet most is csinosítják, virágosítják.
Ez a kámi családi hagyomány egy fontos egyházi emlék fennmaradását is szolgálja. A remekbe faragott, szép dűlőúti fakereszt a múlt, jelen és jövő hármas dimenziójában az emberek hitéről, összetartozásáról, élni akarásáról beszél.