Néhány hete egy sorozatot indítottunk „Sej, a mi lobogónkat…” címmel [Nemzeti jelképeink]. A sorozat első állomásaként először a zászlókról írtunk általánosságban, a következő rész nemzeti lobogónk históriáját mutatta be, majd Budapest zászlója következett.
A megyék zászlóinak ismertetése céljából a megyei közgyűlésekhez fordultunk segítségért. A kért információk mindegyike csupán a közgyűlési határozatban szereplő zászló, illetve címerleírást [küllem] tartalmazta. A RingMagazin azonban ennél többre vállalkozott. Annak szerettünk volna utánajárni, hogy az adott megye zászlója miért olyan amilyen; mi a színek titka?
Ennek apropóján kérdezem a téma egyik legavatottabb szakértőjét, Balogh Lászlót, a Zászlómúzeum létrehozóját.
– Milyen indíttatásból kezdett el a zászlókkal foglalkozni? Hogyan jött létre a gyűjtemény?
– Általános iskola hetedik osztályos voltam, amikor egy új földrajztanárt kaptunk, aki új módszerrel tanított. Azonkívül, hogy „leadta” a hivatalos anyagot, adott egy különleges feladatot is. Le kellett rajzolni egy kitalált országot, bizonyos kritériumok figyelembevételével: legyen tengerpartja, régi röghegysége, folyója delta torkolattal, és a főváros a tengerparton legyen.
A nagymamámtól 1966. karácsonyára kapott Nagy világatlasz [Kartográfiai Vállalat] óriási hatással volt rám. Azonnal megragadott a sok színes zászlóábrázolás, s a földrajzórán kiosztott feladatot mindig kiegészítettem egy általam tervezett zászlóval is.
A lobogók iránti érdeklődésem az idő előrehaladtával nemhogy lanyhult volna, hanem csak fokozódott. Eredeti forrásokból szerettem volna zászlóleírásokhoz, zászlókhoz jutni, így 1983-ban levelezni kezdtem országok vezetőivel – sikerrel.
A gyűjtemény gyarapodásával 1995-ben létrehoztam a Zászlómúzeumot a Szigony utcában. A kiállítás nagy népszerűségnek örvendett, s az akkori VIII. kerületi polgármester javaslatára kerestem egy könnyebben megközelíthető helyiséget, melyet az Önkormányzat biztosított a múzeum számára. Jelenleg is itt, a József körút 68. szám alatt látható a gyűjtemény, mely kizárólag a nemzeti és közigazgatási zászlókat, címereket tartalmazza.
A hatezer darabos gyűjtemény ebben a tematikában, a világ három legnagyobb zászlógyűjteménye között szerepel. Két csoportra osztható a kollekció, a nemzeti és közigazgatási zászlókra, illetve a magyar települések zászlóira [kétezer-hatszáz magyar település rendelkezik zászlóval]. 
– Az 1969-ben létrehozott Nemzetközi Zászló Társaságban [FIAV] Magyarország képviselteti-e magát, van-e szerepe az ott folyó munkában?
– Az 1995-ben alakult, tíz főből álló Magyar Zászló Társaság, melynek elnöke vagyok más országoktól eltérően – legalábbis egyelőre – semmiféle állami támogatást nem kap. A két évente megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián csak egyszer – saját forrásból finanszírozva – tudtam személyesen is képviselni hazánkat [2007, Berlin], mely tagja a FIAV-nak. Természetesen tartjuk a kapcsolatot a tagszervezetekkel hírlevelek, levelezés útján. A zászlók, címerek változásáról ezen keresztül, valamint az ország vezetőivel való kapcsolattartás során értesülünk.
– A vexillológia nemcsak a történelem segédtudományaként létezik, hanem mint alkalmazott tudományi is. Milyen szerepe van a zászlótannak a gyakorlati életben?
– A zászló a helyi, nemzeti identitást kifejező szimbólum. Ennek révén hozzájárul az összetartozás-érzés kialakulásához, fennmaradásához, erősíti az adott közösséghez való tartozás tudatát. A zászlókkal történő foglalkozással megismerhetünk más népeket, gondolkodásmódokat, így mi is toleránsabbak, elfogadóbbak lehetünk más kultúrákkal szemben. Gondoljunk akár a diplomáciára, a katonaságra, a sportra, az üzleti életre, és a sort még folytathatnám.
– Rátérve a megyezászlók témájára: Önnek van-e megyéink jelképeinek külső leírásán túl más, azok történetéről szóló információja?
– Erre röviden tudok válaszolni: sajnos nincsenek. Feltételezem, hogy a helyi levéltárakban kitartó kutatómunkával rá lehetne bukkanni eddig nem ismert tényekre; fel lehetne tárni a megyezászlók kialakulásának, változásának történetét, talán választ lehetne találni arra a kérdésre, hogy mi a színek titka. Valószínűleg ennek a kutatásnak a hiánya is oka, hogy míg például Ausztriában a tartományi zászlók használatáról törvény rendelkezik, addig Magyarországon a megye- és települészászlókat önkényesen szabad használni, törvényi rendelkezés nem lévén. Így fordulhat elő, hogy az eredetileg vízszintes sávozású zászlót függőleges sávozásúként használnak, s a címert is ehhez a megjelenéshez igazítják. Ez a rendezetlen helyzet nem szolgálja a nemzet hosszú távú érdekeit.
– A Zászlómúzeum milyen rendezvényekkel, programokkal várja az érdeklődőket?
– Korábban havonta rendeztünk egy-egy országról szóló estet, melyen az előadókon kívül művészek is ízelítőt adtak az adott nép kultúrájából. Azonban ez a rendezvénysorozat 2007-től pénzügyi okok miatt szünetel.
Az országbemutató kiállítások 1999-től máig a nagykövetségekkel együttműködve biztosítják a látogatóknak az adott országgal való ismerkedést. Ezen kiállítások anyaga két-három havonta cserélődik. A nagy nemzetközi érdeklődésre való tekintettel már 2011 végéig tudjuk, hogy mely ország mikor mutatkozik be a Zászlómúzeumban.
2010. november elején ünnepeljük múzeumunk 15. évfordulóját, mely egyben a Dél-afrikai Köztársaság bemutatkozásának megnyitója is lesz. A következő egy évben vendégeskedik nálunk például a Mali Köztársaság, a Seychelle Köztársaság, a Gambiai Köztársaság, Izrael Állam, Japán.
– Az eddigiekből látható sokrétű tevékenysége mellett, milyen további szakmai ambíciókkal folytatja munkásságát?
– A gyűjtemény folyamatos aktualizálása nyilvánvalóan nélkülözhetetlen. Terveim között szerepel annak a zászlólexikonnak a megjelentetése, melyet már elkezdtem írni, szerkeszteni. Ez egy hiánypótló kiadvány lenne/lesz, mely a nemzeti zászlók bemutatására hivatott abból a szempontból, hogy pontosan az Ön által feszegetett kérdésre [a megyék vonatkozásában] – a színek titkai – választ adjon. Ez egy afféle puhafedelű ismeretterjesztő lexikon kíván lenni, mely könnyen, jól áttekinthetően használható.
A megyezászlókkal kapcsolatban felmerült problémák, melyek eddig kétségtelenül elkerülték a figyelmemet, kihívást jelentenek számomra. Kibontakozni látszik előttem a jövő egy új feladata.
– Köszönöm a beszélgetést, és tervei megvalósításához sok sikert kívánok.