Az Antarktisz, amelyet a világ legnagyobb sivatagának is szoktak nevezni, lakatlan terület. Mégis újra és újra viták keresztüzébe kerül. Ennek egyik oka, hogy a globális felmelegedés miatt csökken a jégtakaróval borított területek mennyisége, és a felszabadult földterületek alatt ásványkincsek rejtőzhetnek. De hasonló tendencia figyelhető meg az északi sarkvidékeken is.
Bár az 1959-es Antarktisz-egyezményben foglaltak alapján nemzetközi területté vált, ahol a megegyezés alapján bármely ország telepíthet kutatóállomást, de szigorúan tilos a területet hulladék lerakásra használni.Bár a szerződés legfontosabb rendelkezései szerint a részes felek határozatlan időre befagyasztották az Antarktiszra támasztott területi igényeiket, a területi viták sokszor fellángolnak, korábban Nagy-Britannia jelentette be területi igényeit, egymillió négyzetkilométerre, amellyel Chile és Argentína érdekeit is sértette, de ezt az igényt visszautasították.
A NASA olyan felvételeket közölt az Antarktiszról, amelyen megolvadt területek láthatóak. A kutatók azt feltételezik, hogy a globális felmelegedés miatt az Antarktisz kettészakadhat. Ezt az a tény is alátámasztja, a jégtömb fölött nagy magasságban mért levegő hőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint bárhol máshol a Földön, ez azt okozza, hogy Kelet-Antarktisz területe folyamatosan csökken. Hasonló a helyzet az északi sarkvidékeken is. Egy, a napokban tartott nemzetközi tanácskozás szerint Oroszország 2020-ban 100 millió tonna kőolajat és 150 milliárd köbméter földgázt termelhet ki az Arktiszon. Az északi sarkvidékekre ugyanaz a tendencia a jellemző, hogy az átlaghőmérséklet itt sokkal gyorsabban emelkedik, mint a Föld egyéb területein. Így az északi-sarkvidék országai között, amelyek az USA, Kanada, Oroszország, Dánia és Norvégia, is megindult a harc a nyersanyagokban igen gazdag területekért, és igényeik alátámasztására keresnek lázasan indítékokat.