Close

Az egyszerűsített honosítási eljárás

Október elsején indul a tájékoztató kampány az egyszerűsített honosítási eljárásról:
az érdeklődők számára külön honlapot hoznak létre, ahonnan tájékozódhatnak az eljárás részleteiről és letölthetik a szükséges formanyomtatványokat is.

Addig is, tekintsük át az eljárás szabályait.
Az egyszerűsített honosítási eljárást a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 2010. augusztus 20-án hatályba lépett módosítása vezette be, maga a kedvezményes eljárás a 2011. január 1. napját követően benyújtott kérelmekre vonatkozik, vagyis a törvény alkalmazása január 1-től kezdődik.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete, továbbá nem kell magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

A kérelmet sikerrel az a nem magyar állampolgár nyújthatja be, aki
– magyar állampolgár volt vagy a felmenője volt magyar állampolgár, vagy aki valószínűsíteni tudja magyarországi származását,
– magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és nincs ellene büntetőeljárás folyamatban,
– honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (praktikusan legegyszerűbb a felmenők születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonatai, de lehet plébános/lelkipásztor igazolása, alkalmas régi magyar okirat, például korabeli katonakönyv, régi útlevél, illetőségi bizonyítvány, egyéb magyar hatóság által kiállított irat pl.: lakcímbejelentő, stb).

A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág, a leszármazási lánc végig követhető legyen. Mellékelni kell még a magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab arcfényképet (külföldön élőnek egyet).

Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában
–  hiteles magyar nyelvű fordítással, és
–  ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani
– anyakönyvvezetőnél,
– a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve
– a magyar konzuli tisztviselőknél.

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítja.

A kérelemről – a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján – a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

Ebbe a három hónapos  időtartamba azonban nem számít bele:
–   a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
–   az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),
–   a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,
–   az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A fentiek figyelembevételével számított tényleges ügyintézési idő várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetnek névmódosítást, vagyis azt,
–   hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,
–   többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
–   utónevüknek magyar megfelelőjét.

A születési családi név módosítása iránti kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

* * * * *

Összehasonlításképpen idézzük fel a honosítás jelenleg létező formáit.

Főszabályként kérelemre akkor honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
– a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott,
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
– megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított,
– honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
– igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és egyébként a fentebb taglalt egyéb követelményeknek (büntetlen előélet, megélhetés és lakóhely biztosított stb.) megfelel – ha
– magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
– kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
– magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy
– magyar hatóság menekültként elismerte.

Kedvezményesen honosítható – kérelmére – az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja – feltéve, hogy
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
– honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az egyébként általánosan megkövetelt feltételek (bünttelen előélet, megélhetés és lakóhely biztosított stb.) fennállnak, ha
– az ország területén született,
– kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet,
– hontalan.

Forrás: bmbah.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top