Close

Az ország legkisebb települései

Nagyon régen láttam a tévében egy kis településről, Iborfiáról. A minap utánanéztem, hogy mi lett belőle. Akkortájt ez a kis település volt Magyarország legkisebb települése. Ez ma is így van, de számomra megdöbbentő, hogy mennyi ilyen kis létszámú falu van kis hazánkban. A rossz gazdasági, anyagi, stb. gondok miatt szinte teljesen elnéptelenedtek, de az a pár ember kitart, úgy gondolom, a végsőkig. Nézzük Magyarország legkisebb településeit! ( Az adatok 2009. január 1-jeiek, a KSH adatai alapján. A települések mellett a lakók száma.)

Iborfia (12)
Zala megyében, Zalaegerszegtől délkeletre fekszik. A község első írásos említése 1237-ből származik Yborfa formában, 1773-ban már mai nevén, Iborfiaként találkozhatunk vele. Leginkább nemesek lakták, nemesi kiváltságait 1848-ig megtartotta. A faluban 22 ház épült. Mindig kis falu volt. A 19–20. század fordulóján 130 lakosa volt, ez 1941-ben volt.  Ezután előbb lassan, majd a ’70-es években drasztikusan csökkenni kezdett. A jobb munkahelyek és a nehéz közlekedés, az iskola hiánya mind-mind a távozás okai voltak. Nevezetességei: horgásztó, harangláb.

Tornabarakony (15)
Miskolctól északra fekvő zsáktelepülés. Tornabarakony nevét az oklevelek 1427-ben említették először Barakon néven. A Barakonyi család birtoka volt egészen a 17. századig.
A törökök alatt elnéptelenedett. A18. században a Gyulay család birtoka lett. 1720 után az elnéptelenedett falut ruszin görög katolikus jobbágyokkal népesítették újra. 1851-ben 385 lakosa volt. Lakosainak száma ezután kezdett rohamosan fogyni. Nevezetességei: görög katolikus templom (19. századi), Barakonyi Ferenc emlékhely (költő és politikus volt, aki itt élt), a barakonyi patak völgyében nyílik a kockás liliom, mely egy különleges vadvirág.

Felsőszenterzsébet (17)
A Zala megyei Lenti kistérségben található. 1334-ben említik először nevén, de német nyelven. A középkorban Bánffy birtok volt. 1429-től a Széchy család birtoka. A törökök után földművelésre használták a települést és jobbágyok lakták. A falu lélekszáma a 19. század utolsó éveiben volt a legmagasabb. Mára gazdaságilag és kereskedelmileg teljesen ellehetetlenedett a falu. Nevezetességei: a Göcseji Falumúzeumban van emlékei nagy része, igazi híressége az építészeti stílusában rejlik.

Debréte (19)
Miskolctól 60 km-re, északra a szlovák határ mellett található. 1262-ben IV. Béla adományozta az egyháznak. Az egyik legcsendesebb és nyugodtabb zsákfalu. „Debréte Vendégházak” néven beindult a falusi turizmus.

Nemesmedves (21)
Körmendtől 15 km-re, nyugatra található. 1336-ban Medus néven említik először.1907- ben még 407-en éltek itt, főként svábok. Mára csak magyarok lakják, de gazdasági helyzetük miatt egyre kevesebben. Nevezetességei: egy szovjet tank, harangláb, kopjafák, a vasfüggöny emlékére egy „ÁLLAMHATÁR” feliratú tábla, egy kápolna és egy Vándor-forrás.  

Ez csupán az első öt volt. A továbbiak népesség szerint csoportosítottam.

15-30 lakosú: Sima, Csér, Zalaköveskút, Gagyapáti, Dötk, Szijártóháza, Teresztenye, Magyarföld, Lendvajakabfa, Pusztaapáti, Tornakápolna, Megyer, Gosztola.
30-43 lakosú: Keresztéte, Iklanberény, Csertalakos, Perecse, Szárász, Lendvadedes, Libickozma, Becskeháza, Baglad, Hosszúvíz, Sénye.

Általánosan elmondható mindegyik kistelepülésről, hogy a gazdasági helyzet tette őket szinte néptelenné. Több képet is megnéztem a településekről és mind nagyon szépek, akár üdülőfalu is lehetne belőlük. Akik ott maradtak, azok nem akarnak elmenni onnan. Mindannyian ott próbálnak boldogulni, több-kevesebb sikerrel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top