Close

Megszokni, de megszökni nem tudsz

Az emberek nagy része fél valamilyen betegségtől. Általánosságban olyanoktól melyeket nem lehet gyógyítani, ilyen például az ételallergia. Tipikusan azok közé tartozik, melyekre nincs kimondott gyógymód, inkább csak kezelés, ami segít a tüneteket eltüntetni, pótolni az ízeket.
Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válaszreakciója. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt – legtöbbször fehérjét -, és beindítja ellene a védekezési reakciót. A leggyakoribb allergiát okozó ételek közé tartozik a felnőtteknél a tojás, kagyló, halfélék, és a mogyoró. Gyermekeknél a tej, a szójás ételek, a kagyló és a mogyoró. Továbbá a  paradicsom, eper, málna, kiwi, tojás, dió, és a kakaó. Nem túl gyakori, de van hogy a különböző színező-illetve ízesítőanyagok váltják ki az allergiás reakciót. Több tényezőtől függ viszont, hogy valakinél kialakul-e az ételallergia vagy sem. Ilyen például az öröklött hajlam, az életkor, az étkezési szokások és néha az előzőleg lezajlott fertőző betegségek. Gyermekkorban az ételallergia 1-7%-ban fordul elő, felnőttkorban lényegesen ritkább. A leggyakrabban előforduló tehéntej-allergia is elsősorban a gyermekkor betegsége, mely szerencsére spontán javulást mutat az életkor előrehaladtával. Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka valódi ételallergiás. Az a gyerek, akinél az egyik szülő allergiás, 50 százalékos valószínűséggel fog allergiában szenvedni. Ha mind a két szülő allergiás, akkor 70 százalék az allergia kialakulásának valószínűsége.
Leggyakoribb tünetei
Az allergiás reakció lehet kellemetlen, de veszélytelen, bizonyos esetekben azonban életveszélyes is. Az ételallergia tünetei általában az adott étel elfogyasztását követően néhány perccel vagy néhány órával alakulnak ki.  A tüneteket kiváltó ételmennyiség emberről emberre változhat. A kevésbé veszélyes tünetek közé tartozik  a száj zsibbadása, a bőr viszketése. A csalánkiütés, mely gyorsan kialakuló, kiemelkedés nélküli piros foltok a bőrön. Tünet lehet az ajkak, az arc, a nyelv és a torok, vagy akár a test egyéb részeinek megduzzadása. Ziháló légzés, az orr nyálkahártya megduzzadása, súlyos esetben légzési nehezítettség. Főként laktózérzékenyeknél hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás. Ekcéma, ami lassan kialakuló, helyét nem változtató bőrmegvastagodás. Általában ott alakul ki, ahol a bőr az allergiát okozó anyaggal kapcsolatba került. Veszélyes tünetnek számít a légutak szűkülete, a torok duzzanata és a hörgők, hörgőcskék összehúzódása, ami megnehezíti a légzést. Vérnyomáscsökkenés, ami először gyengeséget, szédülést, súlyos esetben eszméletvesztést, esetleg halált okoz.
A jövő megoldása
A jövő megoldása a genetikailag módosított élelmiszer elterjedése lehet, melyek fogyasztása nem okoz majd érzékenységet illetve allergiát. A tudósok a genetikai állományt úgy próbálják módosítani, hogy eltávolítják a növényekből, állatokból az allergiás reakcióért felelős gént, így nem termelődnek bennük az allergizáló fehérjék. Azonban fenn áll a veszély, hogy az így módosított gének más, szintén súlyos allergiát generálhatnak, mivel kiszámíthatatlan, milyen hatással lesznek szervezetünkre. Emiatt szigorúan ellenőrizni kell a genetikailag manipulált növényekből és állatokból származó táplálékok allergiakeltő hatását, még mielőtt forgalomba kerülnének.
Gyurkó Zsuzsanna

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top