„TALPRA MAGYAR, HÍ A HAZA!”
Kétezer év! Kétezer éve annak, hogy egy különleges nép érkezett Európába, hogy annak Kánaánját, a Kárpát-medencét birtokba vegye. Egy olyan térséget, mely talán a legszebb természeti egysége Európának és talán a világnak. Hol másutt lenne meg a hegyek és a síkföldek ily gyönyörű sziluettje. S mi, magyarok ezt a csodát vettük birtokba.
Ám mit is jelent az, hogy magyar? Mikor birtokba vettük csodás hazánkat, egy erős, önálló vallással, kultúrával rendelkező népről beszélhetünk. Kik saját eredetmítosszal, egyedülálló nyelvvel és mondavilággal voltak felvértezve. A fehér lovat és a turulmadarat szent állatként tisztelték. A sámánok, táltosok és garaboncok irányították a szellemi és vallási életet. A kettős fejedelemség intézménye pedig tökéletesen működött. A szomszéd népek irigyek voltak eme egyediségre. Csoda hát, hogy a hunokkal egy tőről fakasztottnak tartottak bennünket?
Szép lassan viszont egy új eszme, vallás kezdte hatalmába keríteni a magyar vezetőréteget. S ez a kereszténység volt, mely nem riadt vissza az erőszaktól sem, hogy a magyar ősi vallást és hagyományokat elsöpörje, és magába olvassza. Mindezen kísérlet eredményeképpen olyan eszmerendszer alakult ki a Kárpát-medencében élő magyaroknál, mely kétségkívül egyedülálló az európai államok eszmerendszerét tekintve. Igen, a Szent Korona eszméről van szó.
Röviden 6 pontban lehet összefoglalni, mit is takar a Szent Korona eszme, mely alapja volt a sarkaltosa nemesi törvényeknek és Werbőczy hármaskönyvének.
1. Őfelsége a Szent Korona személy (jogi személy)
2. A Szent Korona a magyar állameszme megtestesítője
3. A Szent Korona teste az ország teste, vagyis az ország földje
4. A Szent Korona tagjai a korona országainak polgárai
5. A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfőbb felség
6. A Szent Korona a mindenkori uralkodó fölött áll, az uralkodó a Korona nevében kormányoz
Mit láthatunk ebből? Európában a magyar Szent Korona kivételével, egyetlen uralkodói koronának sincs se szakrális, se jogi jelentősége. A magyarok különlegessége szintén megmutatkozik ebben az egyedülálló eszmében, melyre a szomszédos népek mindig irigykedve tekintettek. Ebben rejlik a magyarok nagysága, ereje. Ha megnézzük a magyar történelem évszázadai során uralkodó dinasztiákat, tisztán látható, mikor szárnyalt magasan a magyar turul, és mikor vergődött az elnyomó idegen hatalmak hálójában. S mindez a Szent Korona eszmére és az ősi magyar szellemre vezethető vissza.
Hisz, mikor Árpád véréből fakadó királyok ültek Magyarország trónusán, s uralkodtak a Szent Korona nevében, dacára az országot fenyegető viharoknak, mindig helytálltak, s újra magasan reptették a turult. E dicső nép, mely kivívta Európa nemzeteinek tiszteletét, a Habsburg uralom és a török hódoltság idején puszta létéért kényszeredett harcolni. Ám akárhányszor elbukott, annyiszor támadt fel újra. Megemlíthetnénk Erdély aranykorának fejedelmeit, a várvédő kapitányok hosszú sorát, vagy Hadik András nevét, ki magyar huszárai élén Berlint is megsarcolta. S a magyar huszárokat félték Európa hadszínterein, mely lovassági nem még a második világháborúban is tiszteletet parancsoló volt.
Ám mikor szárnyalt utoljára a magyar turul? Nem kell messzire tekintenünk, elég csak a Trianon és a második világháború közti időszakra gondolnunk. Ugyanis ekkor vált valóban újra -1526 óta először- nemzetileg független állammá Magyarország. Újra a Szent Korona uralkodott az országban, kinek nevében Horthy Miklós kormányzott. A magyar nemzet ismét visszatalált régi önmagához, s bebizonyította, hogy képes talpra állni.
S most, a 21. században hol vannak a régi magyar eszmék, a magyar szív és lélek? Közel 60 éve már annak, hogy idegen elnyomás alatt sínylődik az ország. Egy kárhozatra ítélt eszme rombolja a Szent Korona népének hitét, s törli el egyéni voltát. S ez a roppant gépezet tovább dolgozik a demokrácia bőrébe bújva. Ideje lenne már végre megszabadulni ettől a báránybőre bújt farkastól, mely fogva tartja a magyar turult. Ám, hogy ez az álom ismét valóság legyen, ahhoz egy hármas védvonal kell:
1. A magyar eszme, szív és lélek meggyógyítása és visszavezetése az ősi, Árpádi útra.
2. A Szent Korona akaratának érvényre juttatása.
3. A dicső Magyar Honvédség régi fényének visszaállítása.
Ennek megvalósításához, viszont nem holnap, nem jövőre, hanem most kell tettekkel érvényt szereznünk. Ha nem tesszük, akkor a magyarság el fog tűnni eme évszázad viharában, akárcsak a dicső spártaiak.
Madarász Csaba történész és történelem tanár