2010 első félévében 9 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 10 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 34, az új engedélyeké 41 százalékkal alacsonyabb, mint 2009 első félévében volt. A befejezett lakásépítkezések száma két régióban
közel felére, további háromban kétharmadára csökkent. Még inkább gyengült az építési szándék: az új engedélyezések 5 régióban felére-egyharmadára csökkentek. Csak a fővárosban kértek ugyanannyi engedélyt ebben a félévben, mint az előző év azonos időszakában. Az új építési engedélyek éves száma 2004 óta – változó intenzitással – csökken.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 eddig eltelt negyedéveiben a visszaesés gyorsulni látszik: az első negyedévben 30, a másodikban 50 százalékos a csökkenés. A használatba vett lakások száma – szemben a
2008 és 2009 közötti növekedéssel – az első negyedévben 26, a másodikban 41 százalékkal csökkent. 2010 első hat hónapjában hozzávetőlegesen annyi lakást vettek használatba, mint a 2000-es évek elején, az építési konjunktúra élénkülése előtt. A válságot tehát már nem csupán az építkezési szándékok fokozódó gyengülése jelzi, hanem a használatba vett lakások adatai is (egy lakóépület átlagos kivitelezési ideje két év, az engedély kiadásától a használatbavételig pedig átlagosan 2,7 év telik el, ezért az új lakások építésének statisztikája később érzékeli a konjunktúra változását). A legnagyobb lakásépítő a főváros, ahol az év első felében a használatba vett lakások száma ugyan 38 százalékkal csökkent, de országos részaránya így is 30 százalék (a közép-magyarországi régióban épült a lakások 55% százaléka).
A jelentősebb építtetői csoportok részesedése azonos mértékben apadt, így – 2009 első félévhez hasonlóan – körülbelül fele-fele arányt képviselt a lakosság és a vállalkozások
csoportja, míg önkormányzati lakás mindössze 14 épült (0,2%). A kivitelezésben az építőipari vállalkozások súlya tovább nőtt (arányuk már 86%), miközben a lakossági házilagos kivitelezés részaránya 2 százalékponttal csökkent. A kislakások egyharmados hányada változatlannak tekinthető. Az új lakások átlagos alapterülete 92 m2, 3 m2-rel nagyobb, mint 2009 első hat hónapjában. A lakásépítések számának átlagosan egyharmados visszaesése valamennyi településtípusra érvényes, s ugyanez jellemző Közép-Magyarország, valamint Nyugat- és Dél-Dunántúl átlagára is. Ettől eltér a közép-dunántúli régió, ahol a csökkenés mértéke csak egyötödnyi, az alföldi régiókban viszont az adat csaknem megfeleződött. Az előző év azonos időszakához képest az új engedélyek száma a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön csaknem egyharmadára esett vissza. A fővárosban a kiadott építési engedélyek száma az első félévben – az első negyedévi emelkedésnek köszönhetően – stagnált, de a második negyedévben már itt is 30 százalékos csökkenés mutatkozott.