Dobni is tudni kell! Ez alatt nem a barcelonai Atlétika EB valamelyik dobódöntőjére gondolok. Sokkal inkább Kiss Dániel remek eredményére. 110 méteres gátfutónk mellbedobással lett bronzérmes, ami igencsak bravúrnak számít a mai kiegyenlített sprint mezőnyben. Már csak azért is, mert utoljára 2002-ben ünnepelhettünk futószámban magyar érmest. Akkor Németh Roland 100 méteres síkfutásban negyedik helyen végzett, ám később a győztes Dwain Chamberstől doppingolás miatt elvették az aranyérmét, így Németh „feljött” a dobogós pozícióba. Azóta nuku. Érezni lehetett a barcelonai levegőben, hogy az izzadságszagú edzések meghozhatják Kiss, nagy sikerét. A 28 éves vágtázó remek évet produkált. Döntőt futott a fedettpályás világbajnokságon, majd júniusban a hazai rendezésű Csapat Európa-bajnokságon országos csúcsot ért el. 13.32 másodperces idejével az európai ranglista negyedik legjobbjaként érkezett Spanyolországba. Tehát az előjelek mindenképp pozitívak voltak, de amint tudjuk a gátfutás „babra sport”.
Ugyanis az a fránya gát, a legjobb versenyzővel is ki tud babrálni. Elég, ha a sportoló egy picit is közelebbről fut rá a gátra, elveszti az egyensúlyát és ebből mi következik? Na? Hát persze, hogy a nagy bukta. Ha nem is orra, de a két tenyérre biztosan. Ez olyan biztos, mint az, hogy az esések ellenére valaki megnyerni a versenyt. Kiss Dani rutinosnak, érettnek számít a „szakmában”. Igazán kiemelkedő teljesítménnyel azonban még nem rukkolt elő, ami nem is csoda, hisz a sprintfutók között rendszerint nüánszok döntenek. Kiss azonban még nem késte le a hajót, hisz a gátfutók közelebb a harminchoz, mint a húszhoz érik el erejük teljét. Ennek megfelelően okos, taktikus versenyzéssel, erejét a döntőre tartogatva jutott a fináléba, ami már önmagában is megsüvegelendő teljesítmény. Mégis, titkon mindenki egy igazán kiugró eredményt várt az „izomkolosszus” igazából mindennek mondható, csak nem kis Dánieltől. Gátasunk elég rosszul kapta el a rajtot, de remek fizikai felkészültségének, no meg rutinjának köszönhetően, óriásit hajrázva, ha csak 0.02 másodperccel is, de bedobta magát a bronzérmes pozícióba. A finálét egyébként a brit Turner nyerte, aki örömében még egy Tina Turner nótát is szívesen elénekelt a szurkolóival. A mi Kiss Danink az angollal ellentétben, dermedten nézte a stadion óriáskivetítőjét, hisz ekkor még nem tudta: mellbedobása EB bronzot ért. Ráadásul az elsőt, hisz sohasem szerzett még érmet nagyobb világversenyen.
A célfotó végül Kiss Daninak kedvezett, így már csak Dimitri Bascou révedt a magasba helyezett kivetítő felé. Bronzemberünk ekkor már a francia vetélytársától méterekkel odébb, önfeledt táncolásba kezdett. Mi az hogy, örömtáncba! Boldogan mutatta fel a hármas számot, majd egy Kiss feliratú Barcelona-mezben ünnepelni indult a közönséghez. 13.39 másodperc. Ennyi ideig tartott Kiss Dániel számára a 110 méteres gátfutás EB döntője. Az ünneplés több napig folytatódik. Ahhoz hogy megértse, mekkora eredményt ért el valószínűleg hónapoknak kell eltelniük. De biztosan évek múlva is örömmel idézi fel az utókornak, barcelonai futását. Az évkönyvekben azonban a neve örökre fennmarad: Kiss Dániel Európa-bajnoki bronzérmes a barcelonai Európa-bajnokság 110 méteres gátfutásban.
FÉRFI 110 MÉTERES GÁTFUTÁS DÖNTŐ
1. Andy Turner (brit) 13.28
2. Garfield Darien (francia) 13.34
3. Kiss Dániel (magyar) 13.39
4. Dimitri Bascou (francia) 13.41