Pintér Sándor belügyminiszter a kolontári vörösiszap-katasztrófa nyomán hozott intézkedésekről számolt be. Az állam 24 milliárd 600 millió forintot költött összesen az elhárításra és az újjáépítésre. A tárcavezető szerint további veszélyhelyzet nem áll fenn, annak fenntartása nem indokolt.
Gőgös Zoltán, az MSZP részéről arra hívta fel a figyelmet, hogy sajnos a térségből 250 lakóháznyi ember el fogja hagyni az érintett területeket. Főleg a vállalkozói kör, amely súlyosan érintheti a térség gazdaságát – tette hozzá.
Szilágyi László, az LMP képviselője a környék klórterhelése kapcsán fejezte ki aggodalmát, illetve a családok pszichológiai segítségének szükségességét emelte ki.
A fideszes Ékes József a térség országgyűlési képviselője az állampolgári összefogás fontosságáról beszélt, majd Kepli Lajos, a Jobbik részéről arra volt kíváncsi, hogy mi lesz a Mal Zrt-vel, állami tulajdonba kerül-e, hogy a cég visszafizethesse az elhárításra és helyreállításra fordított milliárdokat.
A vörösiszap-katasztrófa témája után Kara Ákos, a Fidesz képviselője az alacsony foglalkoztatottság negatív hatásairól, illetve a különböző beruházások révén megvalósuló új munkahelyek fontosságáról szólt. Cséfalvay Zoltán államtitkár a KSH munkaerő-felmérésének adataira hivatkozva kiemelte, hogy az elmúlt évben 17 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma.
A jobbikos Varga Géza a felelősöket kereste annak kapcsán, hogy múlt héten mintegy 160 hektáron semmisítették meg a kukoricát a termelők Baranya megyében a génmódosított vetőmag miatt. A szennyezett vetőmag előállítását és felhasználását a képviselő Magyarország elleni támadásnak nevezte. Hozzátette, a vétkes cégeket legalább tíz évre el kellene tiltani a magyarországi tevékenységtől.
Ángyán József, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány határozott szándéka, sőt stratégiai célja, hogy megőrizze a génmódosított növényektől mentes Magyarországot. A hatóság a zéró tolerancia elvét követi, ha az illetékesek szennyezést találnak a vetőmagban, kiutasítják az országból, vagy megsemmisítik.
Karácsony Gergely, az LMP képviselője az augusztus 7-hez képest 100 éve született Bibó Istvánról, az 1956-os, harmadik Nagy Imre-kormány államminiszteréről emlékezett meg. Hogy lehet, hogy Budapesten Elvis Presley-ről teret neveztek el, Ronald Reagannek is van szobra, miközben Bibó Istvánnak nincs? – tette fel a kérdést.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nem értett egyet képviselőtársával, hogy a Bibó-felejtés időszakát élnénk. Nem gondolta, hogy kötelezővé kell tenni a Bibó Istvánnal való egyetértést, azzal tiszteljük meg, hogy elolvassuk gondolatait, megpróbáljuk megérteni és valamelyikkel egyetértünk, valamelyikkel nem.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője szerint rendkívüli ülésszakon vagyunk túl, hiszen a kormányzó többség zsarnoksága megszüntette a jogbiztonságot. A politikus a közmédiumokból elbocsátott újságírókra is kitért, mint mondta a szocialista képviselők által hétfőn viselt kék szalag a velük való szolidaritást fejezi ki. A frakcióvezető szerint a kormánypártok lábbal tiporták és elárulták a valós nemzeti érdekeket.
Navracsics Tibor válaszában előbb azt kifogásolta, hogy az MSZP nem vett részt az alaptörvény vitáján, majd azt, ahogy a szocialisták nyolc éves kormányzás után átadták az országot. Megemlítette azt is, hogy Nagy-Britanniában is példátlan leépítést hajtanak végre a BBC-nél, így reméli, hogy az angol újságírókkal is szolidaritást vállal az MSZP.
inforadio/Sigmond Árpád