A gazdasági kormányzás volt a soros magyar elnökség egyik fő prioritása. A magyar elnökség úgy értékeli, hogy megtörtént az áttörés, és most már csak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell megegyeznie a vitás kérdésekben. A rossz nyelvek viszont azt mondják, hogy nem is volt várható, hogy elfogadja az Európai Unió minden intézménye ezt a jogszabálycsomagot, a gazdasági kormányzást – amelynek az a célja, hogy a válságokat könnyebben tudja kezelni Európa -, mert Magyarország nem tagja az eurózónának, és nagyon nehéz egyeztetni, kompromisszumokat kötni, ha az ember az ajtón kívül ül.
Győri Enikő a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára nem így látja. Szerinte a gazdasági kormányzási jogszabálycsomag nem csak az eurózóna országaira vonatkozik. „Mi 27 tagállamot megegyezésre tudtunk bírni két és fél hónap alatt. Március közepén kezdtük meg az egyeztetést az Európai Parlamenttel. Az Európai Parlamentből 2029 módosító indítvány érkezett a tanács által elfogadott közös állásponthoz. A problémák számát egyre szűkítettük. Ezért az Európai Parlamentből az összes jelentéstevő, pártállásra való tekintet nélkül, gratulált. Most az Európai Parlamentnél van a labda, hogy mikor bólintanak rá. A felelősség óriási, ezt a pártok érzik is, a pártok egymással vitatkoznak ebben a pillanatban, ebbe egy elnökség már nem tud beleszólni.”
Januárban kiderült, hogy két dossziét be kell csukni, az egyik a román-bolgár schengeni csatlakozás, ami szintén fontos lett volna Magyarországnak, a másik pedig a keleti partnerség csúcstalálkozó, amely mégsem tavasszal lesz Magyarországon, hanem ősszel Lengyelországban. Győri Enikő erre a felvetésre úgy reagált, hogy nem a román-bolgár schengeni csatlakozást ígértük, hanem ezt, hogy minden erőnkkel a csatlakozás előremozdításán leszünk. Amikor átvettük az elnökséget, már ismert volt a francia-német egyeztetett álláspont, az, hogy most nem szabad bővíteni Romániával és Bulgáriával a schengeni övezetet.
„Mi azt gondoltuk, hogy ez helytelen – mondta az államtitkár. – Rengeteg egyeztetést folytattunk a felekkel, és eljutottunk oda júniusra, hogy 27 tagállam egyhangúlag kimondta, hogy ez a két ország felkészült, és szeptemberben legkésőbb vissza kell térni erre a kérdésre. Nagyon bízom benne, hogy akkor a politikai döntés megszületik.”
A keleti partnerség csúcsról pedig azt mondta Győri Enikő, hogy reálisan nézték a problémát. „A miniszterelnök úr arról tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, hogy úgy látjuk, nincs értelme most keleti partnerség csúcstalálkozót tartani csak azért, hogy az újságok címlapján legyünk. Két évvel ezelőtt a cseh elnökség alatt volt csúcstalálkozó, a nagy országok közül egyedül Merkel kancellár volt jelen kormányfői szinten. Nem tehettük ki a keleti partnereket annak, hogy eljönnek állam- és kormányfői szinten, és itt meg államtitkári szinten fogadják őket a huszonhetekből a legtöbben.”
Volt két olyan prioritás, amit elég korán meghatározott a magyar elnökség, és ezt sikerült is elfogadtatni. Ez a roma-stratégia, illetve a Duna-stratégia. Az államtitkár elmondta, hogy nagyon kitartó munka kellett mindkét dossziéhoz. A Duna stratégia a második makroregionális stratégiája az Európai Uniónak, a Balti-tengeri stratégia már elkészült, tehát volt egy kikövezett út. „A roma-stratégia nehezebb volt, mert ott nem volt kikövezett út, sőt, nagyon sokan kérdezgettek minket még az elnökség előtti félév során, hogy miért akartok ti ilyet, a szociálpolitika nem uniós hatáskör. Elég komolyan rá kellett őket beszélni arra, hogy Magyarország nem asszisztál ahhoz, hogy lemondjunk erről a 12 millió emberről, és nincs olyan, hogy egy tagállam mentes ettől a problémától vagy azért, mert a területén élnek romák, vagy azért, mert célországul választják. Szabad mozgás van, ezt a jogot tiszteletben kell tartani, viszont az ő nehéz sorsukon javítanunk kell.”
A magyar elnökség egyértelműen legnagyobb sikere, hogy sikerült lezárni Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat. A hírek szerint a németeket volt a legnehezebb meggyőzni, merthogy ők a legnagyobb befizetői a közös kasszának. Győri Enikő azt mondta, ez nem pénzkérdés, hanem stratégiai gondolkodás kérdése. „Ebben volt a legjelentősebb szerepe a magyar elnökségnek. Ez az a dosszié, amit mi lendítettünk át. Ha mi nem vagyunk ilyen szívósak, ha nem állhatatosan tárgyalunk minden tagállammal, ha nem próbáljuk az Európai Bizottságot is arra ösztökéli, hogy gyorsítsa fel a munkálatokat, akkor nem tudjuk ezt a történelmi pillanatot megragadni. Arra lehetett következtetni, hogy ha most nem tudjuk lezárni, akkor valahova a távolabbi jövőbe csúszik el ez a történet, és annak nagyon negatív következménye lett volna az egész balkáni régióra.”