December közepén fontos hírek születtek az elit labdarúgó mérkőzések szervezésével kapcsolatosan. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség bejelentette, hogy a nemzeti válogatottak világbajnokságához hasonló rendszerben rendezik meg a 32csapatos klub világbajnokságot. Ugyanakkor a bíróságtól zöld utat kapott az UEFA és a FIFA erős közreműködésével, eddig megakadályozott Európai Szuperliga is. Jól látható, hogy a sportszövetségek és a tőkeerős vállalkozók is mind inkább eredményes befektetési lehetőséget látnak az elit sportban.
Decemberi események
Decemberben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség bejelentette, hogy átalakítja a jelenlegi nemzetközi klub világbajnokság rendszerét. A FIFA célja, hogy a klub világbajnokság az összes régióból származó labdarúgó klub számára kiemelkedő színteret biztosítson egy magas színvonalú megméretésre. Ennek érdekében négyévente egy új, 32 csapatot magába foglaló klub világbajnokságot szervez. Az első új rendszerű tornára 2025. június 13. – július 15. kerül sor az Egyesült Államokban. A köztes években Interkontinentális Kupa néven, az eddigihez hasonló feltételek mellett szervezik meg a „klub világbajnokságot”.
A nemzetközi labdarúgás jövője szempontjából rendkívül fontos, meghatározó esemény lehet, hogy decemberben az EU bírósága döntött az Európai Szuperliga ügyében. A FIFA és az UEFA a Szuperligában induló csapatokat nem sújthatja kizárással a versenyrendszerekből és nem szabhat ki bírságot ellenük részvételük miatt.
Tervek elit labdarúgó tornák lebonyolítására
A FIFA a klub világbajnokság rendszerének módosításával azt kísérli meg, hogy a rendezvény hasonló legyen a világ egyik legmagasabban jegyzett sporteseményéhez, a nemzeti válogatottak labdarúgó világbajnokságához. A terv szerint öt földrész legjobban jegyzett, 32 labdarúgó klubja hibrid lebonyolítási rendszerrel, 8 darab 4 csapatos csoportban, majd kieséses rendszerben küzd a klub világbajnoki címért. Így tart több mint egy hónapig a torna, folyamatosan fenntartva és mind jobban felcsigázva a szurkolók érdeklődését. Az európai tagszövetség (UEFA) 12 csapattal, a dél-amerikai tagszövetség ( CONMEBOL) 6 csapattal vesz részt a tornán, a fennmaradó helyeken a FIFA további kontinentális szövetségei osztoznak. A tervezet szerint a klub világbajnokság 32-es döntőjének automatikus résztvevőivé válnak a Bajnokok Ligájának és a dél-amerikai Copa Libertadores 2021-2024. évi győztesei. A többi csapat rangsorolás útján kaphat jogot a részvételre. Már ismerjük az említett két kontinentális kupa 2021-2023. évi bajnokait. Ennek értelmében a Chelsea, a Real Madrid, Manchester City, illetve három brazil csapat, a Palmeiras, a Flamengo és a Fluminense már bebiztosította helyét a 2025. évi klub világbajnokságon.
Nehezen túlbecsülhető, hogy az EU bírósága ítélete lehetőséget ad az Európai Szuperliga megszervezésére. Mivel a Szuperliga 2021. évi tervei közismertek, csak rövid emlékeztetőként érintjük a liga terveit. Az eredeti elképzelés szerint a liga meghívásos bajnokság lett volna húsz csapat részvételével. A ligában 15-16 klub állandó résztvevő lett volna, ezek egyáltalán nem eshet volna ki a ligából, csak a fennmaradó 4-5 csapat. A szuperliga újabb terve még nagyobb ívű. A jelenlegi tervek szerint már 64 csapat indulhatna, három, különböző szinten – sztár, arany és kék csoportokra bontva a résztvevőket. A Szuperliga hatalmas versenytársa lenne az UEFA jelenlegi versenyrendszerének.
„Kevés a fóka és sok az eszkimó”
Madách Imrét idézve jellemezhetjük a helyzetet. Igazán mindenki a világsztárokat foglalkoztató, fantasztikusan magas színvonalon focizó együttesek összecsapására kíváncsi. Ez a kategória körülbelül 16-20 csapatot foglal magába. Szinte ugyanazokat a játékosokat látjuk a legjobb nemzeti csapatokban, mint a legjobb klub csapatokban. A nagy érdeklődést felkeltő ligák, tornák biztosíthatják a legnagyobb szponzori bevételeket. Azonban sok éhes száj pályázik ezekre a falatokra. A FIFA bemutatta a klub világbajnokság terveit, amely rendkívüli szponzorációs bevétellel kecsegtet. Nyilvánvaló, hogy a versenyprogram bővítése ellentéteben áll az amúgy sűrű programot megvalósító UEFA programjával. A legmélyebb, a legdrámaibb ellentét azonban a labdarúgó szövetségek és a Szuperliga szervezői között húzódik. A Szuperliga a csapatok számára mesés támogatást helyezett kilátásba, amely hihetetlen vonzerőt jelent. Annak idején a BL-győztes Liverpool 111,1 millió eurót kapott az UEFÁ-tól, miközben a Szuperligában csak a részvétel majdnem ötször ennyi bevételt jelenthetett volna a csapatnak.
Ádáz harc folyik a legnépszerűbb, legmagasabban jegyzett klubcsapatok részvételéért. Ha a legjobb csapatok a Bajnokok Ligája helyett a Szuperligában szerepelnek, az a UEFA számára hatalmas anyagi veszteséget jelentene. Ugyancsak kérdésessé válna a legerősebb összeállítású, nemzeti csapatok részvétele az Európa-bajnokságokon illetve a FIFA szervezte világbajnokságokon. Erre intő példa számukra az amerikai liga rendszerben szereplő jégkorongozók és kosárlabdázók esete. Hiába szervez világbajnokságot a Nemzetközi Jégkorong Szövetség vagy Nemzetközi Kosárlabda Szövetség, ha az amerikai ligában még tart a bajnokság, akkor a legjobb játékosok távol maradnak. Vajon kit érdekelne egy világbajnokság, amelyen a brazil válogatott C csapata és a német B válogatott szerepelne?
Sportszövetségek kontra tőkeerős sportvállalkozások
Napjainkban egyre több sportágban jelenik meg befektető a gazdasági bevétellel kecsegtető versenyszervezésben. A nemzetközi sportszövetségek általában ellenérdekeltek, mert az általuk szervezett, kiemelt versenyek vetélytársaivá válnak az új sportrendezvények. A versenyszervező gazdasági társaságok általában jóval magasabb összegek biztosításával ösztönzik az elit sportolókat/csapatokat az új versenyeken való részvételre. A szövetségek jellemző reakciója a fenyegetőzés. Meglebegtetik, hogy kizárják vagy eltiltják azokat a versenyzőket/csapatokat, amelyek más szervezésében megvalósuló rendezvényeken versenyeznek. Ezt tapasztalhattuk a FIFA és az UEFA esetében is, amelyek komoly szankciókat helyeztek kilátásba azon csapatok ellen, akik részt vesznek a Szuperliga versenysorozatában. Ugyanezt tette a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) is a Hosszú Katinka nevével fémjelzett, profitorientált Nemzetközi Úszó Liga (ISL) esetében. A Nemzetközi Úszó Szövetség bevételeihez képest a sztárok jövedelme aránytalanul alacsony volt, emellett a szövetség – saját érdekében – korlátozta a sportolók reklámhordozó lehetőségeit is. Ugyanakkor egyes, sporttal foglalkozó üzletemberek úgy ítélték meg, hogy ez a népszerű sportág – a lehetőségek arányát tekintve – messze nem aknázza ki az úszásban rejlő pénzügyi lehetőségeket. A legnagyobb vita akkor pattant ki, amikor is az említett, új úszó szervezet pénzdíjas versenye dátum tekintetében rendkívül közel volt a Nemzetközi Úszó Szövetség által kiírt rövidpályás világbajnoksághoz. Több világklasszis úszó, olimpiai bajnok jelezte, hogy a pénzdíjas versenyen részt vesz, és a rövidpályás világbajnokságtól távol marad. Válaszul a Nemzetközi Úszó Szövetség kilátásba helyezte, hogy akár két évre is eltilthatják azt az úszót, aki részt vesz a pénzdíjas versenyen és valamelyest megemelte a világbajnokság versenyzőinek pénzdíjait. Végül azonban a Nemzetközi Úszó Liga versenyrendszere beindult.
Idén decemberben az EU bírósága nem csak az Európai Labdarúgó Liga kérdésében döntött. Jogszerűtlennek nyilvánította a Nemzetközi Korcsolya Szövetség (ISU) gyakorlatát, amely előzetes szövetségi engedélyhez kötötte a sportolók részvételét más által szervezett versenyeken.
Látjuk, hogy egyre több profitorientált társaság jelenik meg az elit sport versenyeinek megszervezésében, amelyek jelentős vetélytársaivá válhatnak a nemzetközi sport szövetségeknek.
Jády György