Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatóinak új tanulmánya szerint a csendes-óceáni szigetországok súlyos népességfogyást szenvedtek el az európai hajókkal való érintkezés következtében behurcolt betegségek miatt.
A Journal of Archaeological Science: Reports című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a népességcsökkenés sokkal nagyobb volt, mint azt korábban gondolták.
A tanulmány szerint Tonga fő szigetén 70-86%-os népességcsökkenés következett be, miután az európaiak kapcsolatba léptek velük.
Az ANU kutatói, Phillip Parton doktorjelölt és Geoffrey Clark professzor megállapították, hogy Tongán 100-120 ezer ember élt az európai érintkezés előtt.
„Én és szerzőtársam légi lézerszkennelési adatok segítségével feltérképeztük a lakóhelyeket Tonga fő szigetén, majd a doktori munkám részeként gyűjtött régészeti adatokat használtuk fel a népesség becsléséhez. A múlt jobb megértése lehetővé tette számunkra, hogy kimutassuk, hogy a Tongai Királyság legnagyobb szigetén, Tongatapun a népesség 50-60 ezerről 10 ezerre csökkent egy 50 éves időszak alatt” – mondta Parton.
„Mivel ez a szám sokkal nagyobb, mint bármi, amit korábban bárki figyelembe vett, hajózási és missziós adatokkal ellenőriztem a becsléseimet, és megállapítottam, hogy azok hihetőek” – tette hozzá.
A kutatók szerint ez nyilvánvalóan a 19. századi globalizáció hatásának nagymértékű újraértékelését jelenti.
„Ahogy a világ számos részén, a csendes-óceáni szigetek lakossága is súlyos csökkenést szenvedett el a kapcsolatfelvétel után, amikor az európaiak új kórokozókat hoztak be” – mutatott rá Parton.
(Nyitókép: Louie-Auguste de Sainson (1800-1874) metszete Tongáról, amely egy körülbelül egy méter magas domb tetején épült lakóházat ábrázol (balra). Forrás: Új-Dél-Wales-i Állami Könyvtár)