Hatalmas vihar volt még négy óra környékén. Azt hittem elmarad az ötre meghirdetett előadás, de a szervezők kiírták a rendezvény eseménye alá a Facebookon, hogy az bizony meg lesz tartva. Az eső elállt. Kültéri rendezvényen számolni kell az időjárással. Tetszett, hogy informálják a közönséget időben, hogy ne kelljen oda menni feleslegesen. Jótanács minden jövőbeli nézőnek, hogy érdemes leellenőrizni a meghirdetett eseményt, ami előtt elindulnának az előadás helyszínére.
A Falunap gasztro túraszínház június 19-én lett bemutatva a Független Színház által. Létrejöttét Durst Judit évtizedes kutatása inspirálta. Balogh Rodrigó rendezte és írta.
A Gellért-hegyen barangolva Lápos fiktív településére érkezünk, mint falunapi vendégek. Betekintést nyerünk egy kis falu életébe, ahol cigányok és magyarok együtt próbálnak túlélni. Az összetartó erő a pénztelenség és a túlélési kényszer. Egyszóval a nyomor, ami ebben az esetben kellő humorral van megformálva. Az előadás nincs kihegyezve az etnikai feszültségre, központi témája nem a cigány-magyar együttélés. Az életszagú jelenetek során kirajzolódnak a karakterek, megismerjük az itt élőket. Sok kérdésre választ kapunk. A pénztelenség nagy úr, mindenki máshogyan keresi meg a kenyérre vagy italra valót. A gyerekét egyedül nevelő asszony, aki a helyi uzsora bank egy személyben, jobban felkészült pénzügyekből, mint egy gyakorló hitelügyintéző. Vezetőnk a polgármester. Az előadás nem a hátrányos helyzetű emberekre próbálja felhívni a figyelmet, hanem humoros formában hozza el a vidéket a városba és megpróbálja élethűen bemutatni azt. Sikerül?
A színészek mindent megtesznek a hiteles kép lefestéséért. A szabadtér miatt fontos, hogy hallhatóak legyenek, ezért mindvégig kellő hangerővel mondják a szöveget. Egyszerre több szerepet is játszanak egyes színészek, ezért sokszor át kell öltözniük. Ezt tulajdonképpen simán megoldják, a néző észre sem veszi amikor eltűnik egy bokorban az egyik szereplő, és más karakterbe bújva bukkan fel az út végén. A rendőr észrevétlenül vedlik át a börtönből szabadult rosszfiúvá. Ebben a különleges részvételi színházban kevés, de azért van némi interakció a nézőkkel. Terelgetnek minket, kikérik a véleményünket, karamellát árulnak nekünk, felérve a hegyre, üdítővel kínálnak. Falunapi látogatók vagyunk és vezetnek minket, mint egy turistacsoportot. Már a túra elején kecskesajttal kínálnak, és rögtönözve elbeszélget velünk a Fütty Imrét alakító színész, aki a táblát viszi. Kiváncsian, várakozással telve mászom meg a Verejték lejtőt. Érdemes lett volna cipőt húzni, én rossz turista módjára papucsban csoszogok a meredek lépcsőkön. Zsákokat kapunk ezen a zsáktelepülésen, azokra ülünk amikor egyes jelenetek során megállunk. A teret jól kihasználták az alkotók, néha olyan érzése van az embernek mintha egy görög amfiteátrumban járna, Budapest panorámája csodálatos háttérnek bizonyul egyes helyszíneken. Kiváló helyválasztás a Gellért-hegy, rendkívül sok használható játéktérrel. Lehet dohányozni is, akár jelenetek közben, senkit sem zavar. Van, aki kiskutyát is hozott, vannak családok, gyerekek. Ez a fajta lazaság ad egy olyan atmoszférát, amit kőszínházban nagyon nehéz létrehozni. A nyílt téren pocsolyába léphetünk, megijedhetünk egy siklótól, vagy akár gyönyörködhetünk a vihar utáni szivárványban is. A falunap végén gulyáslevest és bort is kapnak a nézők, és alkalmuk nyílik megismerkedni az alkotókkal. Ha az előadás célja az, hogy betekintést nyújtson a mai Magyország vidéki életébe a színházi és kulináris élvezetek társításával, és beszélgetéseket kezdeményezve elgondoltasson akár mélyebb társadalmi kérdésekről, akkor elérte a célját. De ha valaki csak sétálna egy jót, finom borokat kóstolna és enne egy ízletes gulyáslevest egy hangulatos nyári délután, miközben tehetséges fiatal színészek szórakoztatják, akkor ez egy kiváló lehetőség a számára.
(2020.07.02.)
Szereplők: Lovas Emília, Csányi Dávid, Stubnya Béla, Pászik Cristopher, Balogh Orsolya és Kőszegi Judit. Mozgásrendező: Nagy Henrik. Dramaturg: Illés Márton. Korrepetítor: Kovács A. Máté. Rendezőasszisztens: Dömötörfy Dóra.