Épülete ép olyan meghatározó Sanghajban, mint az Eiffel torony Párizsban. Hudec László magyar építész, 1918. októberében, különös körülmények között szökött Kínába és talált magának állást egy amerikai építész irodában. Legnevesebb építésze lett kína legnagyobb ipari városnak.
Hudec László számos kaland után került Kínába és telepedett le Sanghajban. Besztercebányán született, a budapesti Műegyetemen tanult,1914-től már a Magyar Királyi Építészkamara tagja volt. Fiatalon, 1916-ban lábsérülést szenvedett az I. Világháborúban, így az orosz hadsereg foglyul ejtette és egy szibériai fogolytáborba került. Építész képzettsége mentette meg – az orosz állam ugyanis szakember hiánnyal küzdött, így nagy hasznát vették a tehetséges Hudáknak, aki tökéletesen megtanult itt oroszul is. Ám ez is kevés volt ahhoz, hogy az egészsége megőrzödjön a kegyetlen szibériai vidéken. Tifuszt kapott, majd leggyengült állapotában eltörte a másik lábát is, így az orosz hadifogoly vezetés szabadulni igyekezett tőle. A dán Vöröskereszt egyik szerelvényére rakták fel, amely hadirokkanatakat szállított. A vonat azonban a közelben dúló harcok miatt hosszan vesztegelt a Kínai határ közelében, hetekig nem indult tovább. A Vöröskereszt szakszerű ellátásának köszönhetően Hudec felerősödött, oly annyira, hogy néhány fogoly társával együtt megszökött a vonatról.
Egy hajtánnyal át Mandzsúrián
Egy hajtánnyal menekültek, hagyták el Oroszországot és jutottak el Észak-kelet Mandzsúriába. Itt sikerült hamis útlevelet szerezniük, amely már Kínába vagy Japánba is érvényes menlevélhez jutatta őket. Végül így jutottak el Sanghajba, ahol a dán misszió újra oltalma alá vette őket. Hudec a hamis papírokkal hamar talált állást magának, egy amerikai építész irodánál helyezkedett el. Ekkor még egy szót sem beszélt angolul,ám rövid időn belül megtanulta, a kínaival együtt. Ekkor már, az orosszal, a némettel és a szlovákkal és magyarral együtt hat nyelvet beszélt.
Eredeti szándékai szerint nem akart Sanghajban maradni, minél előbb haza akart térni. Ám családja időközben a háború alatt elszegényedett, édesapja meghalt, így a hazavágyó motivációi lassan megszűntek. Megnősült és az amerikai építész iroda egyik legnevesebb és legtehetségesebb tagja lett Sanghajban. 1925-ben önálló céget alapította, L.E. Hudec néven.
1925-től 1941-ig mintegy 37, többségében még ma is álló és funkcionáló, nevezetes épületet tervezett Sanghaj városának. Az ikonikus Park Hotelt, amely az 1980-as évekig a város legmagasabb épülete és szimbóluma is volt, a Sanghaji Nagyszínházat, a Joint Saving and Loan bank-épületét, a Baptista Kiadó és a Keresztény Irodalmi Társaság kombinált épületét, a posztmodern „Zöld Ház” épületsorát. Építészeti stílusa az 1920-as években divatos eklektikus, neoklasszicista stílustól egészen a modern art-decóig fejlődött, sanghaji, aktívan alkotó életszakaszában, 1918-tól 1945-ig. Hudec László – térítés nélkül – több vallási felekezet templomát is megtervezte Sanghajban.
1942-ben Sanghaj tiszteletbeli konzulja lett.
Menekülés Svájcba
Ám 1947-ben újra fordult a sorsa, a kommunista hatalomátvétel után kegyvesztett lett Kínában, menekülnie kellett. Őrők lefizetésével, mindössze néhány bőrönddel menekült családjával. 1948 januárjában az SS President Polk fedélzetén családjával elindultak Európa felé. Svájcban, Luganóban telepedtek le. Onnan Hudec Rómába ment, ahol újra egy különleges feladatot kapott: a Szent Péter sírját kutató nemzetközi csoport tagja lett.
Ez a munka alapvetően megváltoztatta életét; visszavonult az építészettől, Svájcból San Franciscóba települt át, s haláláig az Egyesült Államokban élt. Szívinfarktust kapott, 1958-ban elhunyt, szülőhelyén, Besztercebányán helyezték örök nyugalomra.
Legnevesebb épülete a Park Szálloda,( fotón) – Park Hotel Shanghai – 1931 márciusában tervezte, építése 1934 decemberére fejeződött be. 1984-ig az egész Távol-kelet legmagasabb épülete volt. 24 emeletével, hatalmas tömegével katedrálisként emelkedett ki Sanghai épületei közül. Korának legfejlettebb technikáját alkalmazta, a düsseldorfi acélgyárak termékét, króm-acél ötvözetét.
I. M. Pei Kína leghíresebb építésze, akkor határozta el, hogy ő is ezt a szakmát választja, amikor gyerekként elsétált a Hudec László tervezte Park Szálloda előtt.
Felhasznált fotók és források: Hudec Kultúrális Alapítvány, hudecproject.com