A tegnapi nap folyamán elfogadta az Országgyűlés a jogalkotásról és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló javaslatot. A két jogszabály-tervezetet együttesen bocsátották általános vitára és együtt fogadták el, már csak az Országgyűlés elnökének aláírására várnak és 2011. január 01-től hatályba lépnek. Az első törvényjavaslat megalkotásának célja, hogy a legszélesebb társadalmi rétegek is bekapcsolódhassanak a jogszabályok előkészítésének folyamatába. Ezt két konkrét formában kívánjak lehetővé tenni: egyrészt általános, másrészt közvetlen egyeztetés formájában. Az előbbi azt jelenti, hogy az adott minisztériumnak kötelessége a honlapján elérhetővé tenni a jogszabályok tervezetét, és ahhoz szó szerint, bárki hozzászólhat, véleményt nyilváníthat a honlap felületén. A megtett véleményről a véleményező visszaigazolást és érdemi választ is kap. Fontos, hogy nem csak a jogszabályok előkészítése kapcsán, hanem azok végrehajtása során is ugyanígy lehetőség van a véleményezésre. Ez biztosítja a minisztérium számára a visszacsatolások alapján a tapasztalatok összegzését, ugyanakkor a véleményező számára is a tapasztalt probléma alapján azt, hogy jogszabály-módosítás szükségességére hívja fel a figyelmet.A közvetlen egyeztetési forma az, amelyben a fogyasztóvédelmi civil szervezetek a leginkább érintettek. Ez ugyanis lehetőséget teremt a szakminiszter számára, hogy a vonatkozó jogszabályokkal való egyeztetésbe bevonja azokat a szervezeteket, melyek érdemi tevékenységet végeznek és velük együttműködési megállapodást kössön. Az utóbbi törvénytervezet kapcsán fontos megemlíteni, hogy hatálybalépésekor értelemszerűen hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény. A korábbi törvény évszáma is jelzi, hogy afelett eljárt az idő, az időközben változó életviszonyok új szabályozást kívántak, így indokolt volt a jogalkotási törvény újraszabályozása.Az új törvénytervezet lehetővé teszi, hogy az alkotmányos jogforrási szintet igénylő legfontosabb kérdések immár magában az Alkotmányban kerüljenek szabályozásra. A jogalkotási törvényből így kikerülnek a kizárólagos törvényhozási tárgykörök. A törvényjavaslat érdeme, hogy olyan kérdéseket tisztáz többek közt, mint a hivatalos lap és a jogszabályok kihirdetésének követelménye, melyek miatt az Alkotmánybíróság az előző jogalkotási törvényt alkotmányellenesnek ítélte és december 31-ével megsemmisítette. A jogszabályok tartalmi követelményei kapcsán rendezi a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés lényeges kérdéseit is. Ezen kívül a jogszabályok előkészítése során fontos szerepet kap a hatásvizsgálat folyamata.
A törvényjavaslat egyébiránt rendelkezik az elektronikus Nemzeti Jogszabálytár felállításáról, mely egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályokat bárki által ingyenesen hozzáférhetően. Ez a jelenleg is működő Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményének továbbfejlesztésével jön létre.
Széles körű társadalmi egyeztetés, új jogalkotási törvény – erősödik a fogyasztóvédelem
