A Kulturális Örökség Napján a nagyközönség előtt is megnyílt a felújított és új funkciókkal kibővült zugligeti Lovasút egykori állomásépülete. A műemléki épületet eredeti állapotának megfelelően, de a mai kor követelményeihez igazítva építették újjá.
A kulturális és rendezvényközpontként működő épületben a XII. kerület helytörténeti gyűjteménye, a Normafa alsó kapujaként információs pont, valamint vendéglátó egység is helyet kapott, de lesznek itt majd időszaki kiállítások is. A hegyoldalba vájt új épületrész többek közötte multimédiás oktatóteremként, tudományos kutatóhelyként, filmvetítések és kisebb konferenciák helyszíneként szolgál majd. Az épület fűtéséről és hűtéséről egy talajszondás, hőszivattyús rendszer gondoskodik.
Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere megnyitójában elmondta, hogy régóta tervezte a XII. kerület önkormányzata az egykori lóvasút-végállomás újjáépítését, de a jelentős költségek miatt a fejlesztés csak külső forrás bevonásával jöhetett szóba. Az ikonikus épület korhű helyreállításán és a díszítőelemek megmentésén mintegy 20 építész és szakági tervező dolgozott. Az épület teljes műemléki felújítása, a pinceszint beépítése és egy új épületrész kialakítása a meglévő műemléki épület mögött a Zoboki Építésziroda tervei alapján 2016 decemberében kezdődött meg. Az egykori utasvárót a régi fényképek alapos tanulmányozásával és korabeli hasonló épületek szerkezeteinek elemzésével rekonstruálták úgy, hogy a korábban oldalról nyitott várakozó csarnokot a tervezők hatalmas üvegfalakkal zárták le. Így egyrészt a hajdani tér újra átélhetővé vált, másrészt az épület egyben látványos, használható belső teret is nyert. Az új tetőszerkezet egyedi mérnöki konstrukció, a megmaradt fedélszéket elemeire kellett szétszedni, majd alapos vizsgálat után újították fel a teljes szerkezetet.
Az évtizedes pusztulás után felújított épület egykoron a lóvasút végállomása volt a Zugligeti út 64. alatt. Buda második lóvasútja 1868. június 30-án indult meg a Lánchíd budai hídfője és Zugliget között, amely a mai Retek utca–Szilágyi Erzsébet fasor–Zugligeti út útvonalon érte el az egykori Szarvas vendéglőhöz közeli végállomását. Ennek fogadóépülete csak 1885-ben épült meg Kauser József tervei alapján. Az épület szépségét a gazdag faoromzatos nyeregtető és favázas tornác adja, ami az alpesi, XIX. század eleji nyaralókra, fürdőkre volt jellemző.
A zugligeti lóvasutat 1896-ban felváltotta a villamos, amely nehezen tudott ezen a szakaszon közlekedni, de egy tragikus baleset is sürgetővé tette egy új végállomás építését. Amikor 1903-ban elkészült az új villamos-végállomás az egykori Fácán vendéglő alatti szurdokban, a régi lóvasút-végállomás épülete egyszerű megállóhellyé vált. 1977-ben pedig, a Moszkva tér és Zugliget között közlekedő 58-as villamos megszüntetésével, minden kapcsolatát elvesztette a villamossal.
Az eredeti funkcióját elvesztő épületben posta, illetve távírda működött egy ideig, majd az 1920-as években bérlakásokat alakítottak ki a villamosnál dolgozók számára. A rendszerváltást követő években a lakókat kiköltöztették, az épület lakatlanná vált, és tovább pusztult.
Bognár Mária
