Vajon milyen izgalmas történetei voltak a magyar sportnak az 1896-os athéni olimpiától az 1912-es stockholmi olimpiáig? Következő írásunkban 6 aranypillanatot idézünk fel a magyar sport történetéből.
A magyar delfin
1896-ban Hajós Alfréd szerezte meg Magyarország első olimpiai bajnoki címét az Athénban megrendezett első újkori olimpián. Az úszásban induló versenyző – habár otthon 27°-os vízben gyakorolt – a 11°-os Zea-öböl viharosan hullámzó tenger vizében 100, majd egy órával később 1200 méteren is megnyerte az aranyat.
Amerikai himnusz és a cukortartó
Az 1900-as párizsi olimpián csupán egy versenyzőnk állhatott fel a dobogóra. A magyar csapat első atlétikai aranyérmét szerző Bauer Rudolf diszkoszvetőként először alkalmazta a manapság is használatos fordulásos technikát. Bauer aranyérem helyett ezüst cukortartót kapott, a díjátadón pedig a magyar himnusz helyett az amerikai himnuszt játszották el.
A birkózás maratonja
Weisz Richárdnak az 1908-as londoni olimpián hatalmas erőfeszítésre volt szüksége ahhoz, hogy megszerezze a magyar csapat első birkózó-aranyérmét. Az „orosz hústorony”, Aleszandr Petrov ellen, az Angliában szokatlan időjárási körülmények között, tűző napon megrendezett döntő több mint egy órás küzdelem után sem dőlt el. A bíró végül pontozással hozta ki győztesnek Weiszt.
Szánkó, evezés, vívás
A magyar olimpiai csapat első vívó-aranyérmét 1908-ban, Londonban Fuchs Jenő szerezte. Salakos pályán, az evezésben és szánkózásban is kiváló eredményt elért olimpikonunk vívásban is megállta a helyét. Négy évvel később, 1912-ben Stockholmban sikeresen megvédte olimpiai bajnoki címét.
Az egyetlen férfi a korcsolyapályán
Kronberger Lili. Bár 1906-ban már rendeztek női világbajnokságot jégkorcsolyában, Magyarországon még 1910-ben is csak férfiak számára írtak ki bajnoki versenyt, amelyet ekkor már harmadik alkalommal egy nő nyert meg: Kronberger Lili. 1908 és 1911 között sorozatban négy világbajnoki címet bezsebelő hölgy volt az első, aki Kodály Zoltán ösztönzésére bevezette a gyakorlatok zenére történő bemutatását.
Beugróból bajnok
Prokopp Sándor tartalékként, felerészben saját költségén utazott ki 1912-ben a stockholmi olimpiára. Kiutazásával megszerezte a magyar olimpiai csapat első aranyérmét sportlövészetben.
Lapozgassa nagysikerű történelmi folytatásos sorozatunkat: (El)múlt képek?
Forrás: Múlt-kor