Mindenki megtapasztalhatta már a zene azon hatását, mely érzelmeket ébreszt a lelkében, sőt képes annak állapotát megváltoztatni. A muzsika egyes fajtái erő érzését keltik az emberekben, akiket valósággal magával ragadnak az erővel és a hatalommal kapcsolatos érzések és gondolkodásmódok.
Egy japán tudós, Dennis Y. Hsu és kollegái két kísérletet ennek igazolására végeztek el. Az első tesztben 69 diák vett részt. Nyelvi feladványok megoldására kérték meg őket. Néhány betű volt csak megadva azokat kellett kiegészíteni. Nehezítette a megoldást, hogy többféle eredmény is létezett, pl. a p_ _er betűkből lehetett a paper (papír) vagy a power (erő). Az egyik csapatnál erő és hatalom érzését keltő zene szólt a háttérben, míg a másik csoportnál olyan számok ismétlődtek melyekre ez a hatás nem volt jellemző. Azok, akik az erőteljes zenét hallgatták, a szavakat leginkább erővel és hatalommal kapcsolatosan (pl. „hatalom” vagy „parancs”) egészítették ki ellentétben azokkal, akiknél ,,erőtlen” zene szólt a háttérben. Ez a kísérlet azt bizonyította be, hogy bizonyos dallamok akaratunk ellenére képesek az erővel kapcsolatos fogalomkört beemelni az emberek gondolataiba.
Egy másik teszten 75 ember vett részt, melyen a tudós kollégáival egy újabb elemzéssel kutatták a zene által az erő és a hatalom érzésének kialakulását. Közölték a résztvevőkkel, hogy 5 dollárt nyerhetnek, ha eltalálják, hányas szám jön ki a dobókockán. Megkérdeztek mindenkit, hogy ő maga szeretne-e dobni vagy a kísérletvezető tegye meg. Csakúgy, mint az első kísérletnél az egyik csapatnál erőtlen, míg a másik csoportnál ,,erőteljes” zene szólt. Amelyik csapat az erő és hatalom érzését keltő zenét hallgatta azoknak 86 százaléka válaszolta azt, hogy ő maga szeretne dobni, míg a másik csapatnál ez a része csak 59 százalék volt. Ez a teszt is arra utal, hogy akiknél az erőteljes zene szólt azok magabiztosabbaknak és erősebbnek érezték magukat.
Egy németországi egyetem két kutatója Anette Kolb és Katharina Simmer vérrel kísérletezett. A vércseppet egy fekete alapra cseppentettek. Megvárták, míg a csepp nyugalmi állapotba került majd bekapcsolták a CD-lejátszót. Egy zongora-darabbal kezdtek, melynek hatására a csepp rögtön reagált a dallamokra és besűrűsödött a szerkezete. Majd heavy metal következett és a vércsepp felépítése darabokra esett. A teszt bebizonyította, hogy nemcsak füleink, hanem a vérünk is részese a zene örömének, befolyásának.
Sokan azt vallják, hogy a zeneművészet tudatos hangkeltésen alapszik és célja érzelmek és megélt élethelyzetek közvetítése, melyet alapjában meghatároz az adott társadalom uralkodó filozófiája. A jövőbeli MRI vizsgálatok minden bizonnyal e lélektani hatások megértéséhez járulnak majd hozzá, melyek során az agy zenehallgatás közben is megfigyelhető lesz.
Ujhely Csenge