Az 1956-os forradalom és szabadságharcot megelőző évtized gazdasági „fejlődésének” jellemző mozzanatait idézi fel az „Ipari Forradalom?” című kamarakiállítás a Műszaki Tanulmánytárban. A tárlaton csaknem félszáz eredeti tárgy, modell látható. A kapcsolódó tablókon szereplő ábrák, adatok, és infografikák pedig az akkori gazdaságpolitika és iparpolitika társadalomra gyakorolt hatását mutatják be.
A kiállítás azt a kettősséget mutatja be, hogy az 1946-1956 közötti évtizedben milyen magyar fejlesztések történtek, sokszor annak ellenére, hogy a hazai ipar nem teljesedhetett ki szabadon, hiszen az erőltetett és sok esetben hibás iparfejlesztés gyakorlatilag gúzsba kötötte ezt a szektort is.
A II. világháború hatalmas pusztítása után a magyar gazdaságot a központi irányítás, majd a tervutasításos pártállami rendszer jellemezte. Előbb az újjáépítés, a lakosság ellátásának biztosítása, majd a kommunista hatalomátvétel utáni államosítás és tervgazdaság szigorúan szabályozta, hogy mit és mennyit termelhet az ország. A mennyiség fontosabb volt a minőségnél, és a nehézipar – valamint a fegyverkezés – igényei a lakossági fogyasztásnál.
-Hazánk a második világháború után nemzeti vagyonának 40 százalékát elveszítette, ami óriási sokk volt. Az 1947-ben indult első hároméves terv még az újjáépítésről szólt, ami azonban Magyarországon nem járt együtt a modernizációval – mondta megnyitójában Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tudományos főigazgató-helyettese.
Ebben a környezetben is születtek azonban meghatározó hazai ipari fejlesztések, amelyek közt van, ami sikeres lett, míg másokat a gazdaság irányítói nem engedtek kiteljesedni. A kiállítás évenként emel ki jellemző fejlesztéseket, gyártmányokat, amelyek vagy meghatározó termékké váltak, vagy elhaltak a tervutasításos gazdaságirányítás döntése nyomán. A tárlaton látható annak a radarkísérletnek a műszere, amellyel 1946-ban Bay Zoltán és csapata beradarozta a Holdat. Az amerikaiak jóval nagyobb háttérrel egy hónappal korábban már megtették ugyan, de Bayék nem tudtak róla, és képesek voltak ugyanarra a tettre egy lebombázott, éhező országban. A kiállítás bemutatja az 1953-ban megnyílt Mecseknádasdi völgyhíd modelljét is, amely a legnagyobb vasbeton monolit ívhíd hazánkban. A modell révén nyomon követhető, hogyan is épült meg. Látható az UV-villamos modellje is. Az1956 áprilisában forgalomba állított villamosok ötven éven át határozták meg a főváros utcaképét. A kiállításon helyet kapott az Ikarus 55-ös modellje, amelyet a magyar köznyelv csak „farosnak” becézett, formavilága az egyik legszebb. Sokáig a magyar utak egyik leggyorsabb busza volt.
Azok a tárgyak, amelyek a kiállítás témájához kapcsolódnak, de méretüknél fogva nem kerülhettek be a kamarakiállításba, külön jelölést kapnak az állandó tárlatban.
A kiállításhoz kapcsolódó internetes oldalon (http://www.mmkm.hu/Honlap/50esevek/index.htm) további információk, videoanyagok és viccek idézik meg a korszakot.
A kiállítás 2017. január 31-ig tekinthető meg a Műszaki Tanulmánytárban, a Budapest, XI. Prielle Kornélia u. 10. alatt.