Magyar avantgárd festők képeit, az 1920-as évek berlini magyar vonatkozásait mutatja be az a kiállítás, amely Berlin-Budapest 1919-1933, Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között címmel kedden nyílt Budapesten a Virág Judit Galériában. A tárlaton két nagyméretű Kádár Béla-festményt 90 év után láthat újra a magyar közönség.
Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója a kiállítás keddi budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a két ország közötti kulturális kapcsolatok ápolásában nemcsak az állami intézményeknek és archívumoknak van jelentős szerepük, hanem a magángalériáknak is. Hangsúlyozta: Berlin az 1920-as években egy fontos kulturális centrum volt Párizs mellett, rengeteg művészt, köztük írókat, képzőművészeket vonzott.
Kelen Anna művészettörténész elmondta, hogy egy közösségi oldalon fedezte fel Kádár Béla két nagyméretű festményét, amelyek az életmű legerősebb korszakából származnak: abban a rövid periódusban készültek, amikor Kádár Béla berlini sikereivel bekerült a nemzetközi körforgásba. Hozzátette, hogy a külföldi magántulajdonban lévő képek egyéves tárgyalási folyamatnak köszönhetően láthatók csaknem egy évszázad után újra Magyarországon.
A Trió és a Concertina című alkotások 1926-ban készültek, amikor Kádár Béla Berlin és Budapest között ingázott. Ez a festő életművének az egyik leghiányosabb időszaka: műveinek nagy részét külföldön adta el, másik részük pedig megsemmisült. Kádár Béla ebben az időszakban rendszeres kiállítási lehetőséget kapott a berlini Der Sturm múzeumban, a nemzetközi avantgárd fellegvárában, a berlini művészeti élet központjában, ahol olyan világhírű művészek mutatkoztak be mint Kandinszkij, Klee vagy Moholy-Nagy.
Később egy amerikai műgyűjtő közreműködésével felkérést kapott a New York-i Brooklyn Múzeumtól, ahol 1928-ban mutatkozhatott be kiállításon. Ezen a tárlaton látható volt a Trió és a Concertina is. A festő egy évet töltött a tengerentúlon, és a két képet később a kaliforniai San Diegóban is kiállították.
Mint Kelen Anna elmondta, a képek történetét több amerikai múzeum segítségével sikerült az elmúlt évben felgöngyölíteni.
A művészettörténész hangsúlyozta: Kádár Béla képei mellett a kiállításon látható többi műtárgy is azt bizonyítja, hogy a magyar festészet be tudott kapcsolódni a nemzetközi körforgásba. Hozzátette, hogy a tárlat az 1919 és 1933 közötti időszakot öleli fel, és az első olyan átfogó kiállítás, amely ennek a korszaknak a művészetét dolgozza fel.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Berlin az 1920-as években, úgy mint Párizs a századfordulón, meghatározó szerepet töltött be számos magyar művész életében. Olyan alkotókat vonzott a német főváros, mint Berény Róbert, Czóbel Béla, Scheiber Hugó, Kassák Lajos, Tihanyi Lajos vagy Moholy-Nagy László, akiktől mind látható alkotás a most nyílt kiállításon.
Az ingyenesen látogatható tárlat csaknem 150 műtárgyat vonultat fel: a festmények mellett szobrok, plakátok, kollázsok, valamint korabeli fotók és újságok is láthatók. A kiállításhoz kapcsolódva Budapest-Berlin címmel egy album is megjelent, amely a galéria művészettörténészeinek a korszak berlini magyar vonatkozásairól végzett kutatásait foglalja össze.
A galéria tájékoztatása szerint a most nyílt tárlat egy háromrészes sorozat első darabja. A következő két kiállításon azokat a magyar festőművészeket mutatják be, akik aktív részesei és alakítói voltak Róma és Párizs művészeti életének a 20. század első felében.
Forrás:MTI