Nyílt levélben utasította vissza pénteken a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) „valótlan vádaskodásait”. Demján Sándor, az OTSZ elnöke csütörtökön nyílt levélben kifogásolta, hogy a takarékszövetkezetek 1000 milliárd forintot elérő szabad likviditásának kezelését pályáztatás és közgyűlési döntés nélkül kiszervezték a Takarékbankból, és úgy vélte ez nem az integrációt, csak egyes magánszemélyeket erősít.
Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke az MTI-hez csütörtökön eljuttatott nyílt levélben kifogásolta, hogy a takarékszövetkezetek 1000 milliárd forintot elérő szabad likviditásának kezelését pályáztatás és közgyűlési döntés nélkül kiszervezték a Takarékbankból, és úgy vélte, ez nem az integrációt, csak egyes magánszemélyeket erősít.
A Lontai Dánielnek, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) elnökének és Sebestyén Istvánnak, a TakarékBank elnökének címzett levélben – amelynek másolatát Demján Sándor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek is eljuttatta – azt írta: a szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy kiszervezték a Takarékbankból a szövetkezetek szabad likviditásának kezelését. A Takarékbank által irányított alapkezelő tevékenységével és a szabad pénzeszközök hasznosításával az OTSZ tagjai elégedettek voltak – hangsúlyozta.
Az üggyel kapcsolatban Demján Sándor több kérdést is feltett, egyebek mellett arról, hogy hány alapkezelőtől kértek ajánlatot, és a pályázat miért nem volt nyilvános, illetve, hogy milyen hibákat követett el a Takarékbank, hogy nem folytathatja eredményes tevékenységét. Az OTSZ elnöke azt is megkérdezte: mi indokolta, hogy az FHB Jelzálogbank tulajdonában lévő Diófa Alapkezelő pályáztatás nélkül mintegy 1000 milliárd forint betétet kezelhet.
Demján azt írta: az „FHB etikátlan tulajdonszerzése után”, a szabad likviditás 1000 milliárdja alapvetően nem az integrációt, a szövetkezeti csoporttulajdont erősíti, hanem kiválasztott magánszemélyeket. Az OTSZ elnöke azt is kifogásolta, hogy nem volt közgyűlési döntés ilyen stratégiai kérdésben. A levélben az OTSZ elnöke mellékelte a Diófa Alapkezelő adatait, megkérdőjelezve, hogy rábízható-e 1000 milliárd szabad betét olyan cégre melynek saját tőkéje 4 év alatt 60 százalékkal csökkent és a 2013-as évet 25 millió forint veszteséggel zárta.
Demján vádaskodik
Lontai Dániel, az SZHISZ elnöke és Sebestyén István, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatóságának elnöke szintén nyílt levélben reagált a vádakra, ebben leszögezik: a takarékszövetkezetek eddig is és továbbra is a Takarékbanknál helyezik el szabad pénzeszközeiket, ezért a leghatározottabban visszautasítják az OTSZ vezetésének „manipulatív vádaskodását”.
Egy részlet a levélből
„Az Ön által vezetett Országos Takarékszövetkezeti Szövetség keretei között működtek a Jó Gazda, a Soltvadkert, a Körmend, az Orgovány, az Alba és a Széchenyi hitelszövetkezet felelőtlenül működő és felszámolásba sodródott szövetkezetek is, így egyáltalán nem gondoljuk azt, hogy az OTSZ illetve vezetőjének tanácsai akár a Takarékbank, akár a takarékszövetkezetek számára zsinórmértékül szolgálhatnának. A takarékszövetkezeti csődhullám közepén jelentette ki az OTSZ és Ön személyesen is ismételten, hogy a takarékszövetkezetek gazdálkodása prudens, likviditásuk pedig kivétel nélkül nagyszerű.”
A vonatkozó törvény előírásai szerint a szövetkezeti hitelintézetek le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben kötelesek tartani, a Takarékbank nem is tehetné meg, hogy ezeket a betéteket másra bízza. Demján Sándor „megalapozatlan” állításaival ellentétben a Takarék Alapkezelő sosem adott át 1000 milliárd forintos összeget kezelésre a Diófa Alapkezelőnek. Nem adhatott át, mert maga sem kezelt ekkora összeget, illetve betétet. Mind a Takarék Alapkezelő által kezelt alapok, mind pedig a Takarékbank által kezelt vagyon nagyságrendekkel kisebb összegű, és nincs semmilyen kapcsolatban sem a Takarékszövetkezetek által a Takarékbankban elhelyezett betétekkel, sem a lakosság takarékszövetkezetekben elhelyezett betéteivel – hangsúlyozzák. (A takarékszövetkezetek szabad likviditását és vagyonát – amely nem azonos a Diófa által közvetve, vagy közvetlenül kezelt vagyonnal – továbbra is a szektor központi bankja, a Takarékbank kezeli, így azok továbbra is a csoportot erősítik. Minden egyes szövetkezeti hitelintézet maga dönti el, hogy e törvényi kötelezettségen felül kér-e vagyonkezelési szolgáltatást a Takarékbanktól, illetve kért-e korábban a Takarék Alapkezelőtől.)
A Takarék Alapkezelő mintegy 35 milliárd forint értékű alapokat és mintegy 45 milliárd forint egyéb vagyont (portfóliót) kezelt, ami „köszönő viszonyban sincs” az OTSZ vezetése által említett 1000 milliárd forintos összeggel. A Diófa Alapkezelő csupán ezeknek az eszközöknek a kezelésére kapott megbízást – olvasható a nyílt levélben.
A közlés szerint az ügyletről szóló döntés a Takarékbank szabályzata alapján az igazgatóság és nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A Takarékbank igazgatósága a törvényi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően járt el, az alapok átadását a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte, a portfoliókezelési tevékenység kiszervezéséhez a hozzájárulásokat beszerezték.
A Takarékbank gondos előzetes gazdasági számítások nyomán, több piaci benchmark áttekintése után döntött arról, hogy nem tart fenn a jövőben saját tulajdonú alapkezelőt, hanem ehelyett a Posta egyik alapkezelő partnerének, a Diófa Alapkezelőnek a szolgáltatásait veszi igénybe az alapkezeléshez. A szövetkezeti hitelintézetek stratégiai partnerének, a Magyar Posta Zrt.-nek a Diófa Alapkezelő Zrt. az alapkezelő partnere, így üzleti és méretgazdaságossági okokból indokolt volt ezeket a tevékenységeket a csoporton belül egy cégben koncentrálni. A Takarék Alapkezelő működése már rövid távon sem volt gazdaságos: az általa kezelt vagyon nagyjából fele akkora volt, mint a Diófa által kezelté – írták.
Rámutattak arra is, hogy az OTSZ semmilyen jogszabályon, vagy szerződésen alapuló ellenőrzési joggal nem rendelkezik a Takarékbank és leányvállalatai tevékenysége felett.
Az OTSZ-nek mint a Takarékbank Zrt. egyik részvényesének joga van tájékoztatást kérni a Takarékbank Zrt. vezetésétől a társaság alapszabályának megfelelő formában, de nem helyes, ha ezt megalapozatlanul vádaskodó, a közvéleményt félrevezető, nyílt levél formájában teszi – áll a nyílt levélben.
Az aláírók erősen manipulatívnak tartják a Diófa Alapkezelő lejáratására közölt mérlegadatokat is, különösen egy olyan személy részéről, aki egy évek óta veszteséges bank fő tulajdonosa. A válaszlevélben megfogalmazták: éppen az OTSZ keretei között működött az elmúlt években a Jó Gazda, a Soltvadkert, a Körmend, az Orgovány, az Alba és a Széchenyi szövetkezet is, amely felelőtlenül gazdálkodott és felszámolásba „sodródott”. Így az OTSZ vezetésének gazdálkodási tanácsai aligha szolgálhatnak zsinórmértékül akár a Takarékbank, akár a takarékszövetkezetek számára – olvasható a közleményben.