A leggyakrabban a telefont, a számítógépet, és a televíziót használják napi szinten a dél-dunántúli fiatalok. Egyszerre akár több médiumot is egyszerre.
A háttérben használjuk a médiát: étkezések, utazás, házimunka vagy akár sport közben is. Ez derül ki a közelmúltban zárult, a dél-dunántúli középiskolás-egyetemista célcsoport legfontosabb kommunikációs színtereit és formáit, médiahasználatuk sajátosságait feltérképező kutatásból.
– A napi összes médiahasználat 5-6 óra között alakul, de egyénenként 1-2 órás eltérések lehetnek – összegezte Guld Ádám médiakutató. – Nagy volt azonban a bizonytalanság, sokan adtak pontatlan becsléseket és a média fogalmába néhányan belekeverték például az iskolai csengőt is.
A Pécsi Tudományegyetem a Fiatalok kommunikációjának megismerése elnevezésű alprojektjében kétféle kutatást végeztek: egyfajta árnyékkutatást, melyben a kutatást végzők végigkísérték egy középiskolás teljes napját, aminek dokumentálása a kommunikációs tevékenység rögzítésével történt. Közben médianapló, interjú és mentális térkép készült. Másrészt egyetemisták önárnyék-kutatása köré épült a kutatás.
– A különböző médiaeszközök közül a mobilhordozók jelentősége a legnagyobb, ezek közül a telefon és az okostelefon a legnépszerűbbek – teszi hozzá Guld Ádám. – Az otthoni médiahasználatban a számítógép dominanciája figyelhető meg. A mobilhordozók és a számítógép népszerűsége egyértelműen az internettel, mint a legnépszerűbb kommunikációs platformmal hozható összefüggésbe. A hálózaton keresztül elérhető alkalmazások közül a közösségi oldalak, a videómegosztók, csevegőprogramok és a fájlmegosztók a legfontosabbak.
Kijelenthetjük, hogy a klasszikus tömegmédiumok nem szorulnak ki a fiatalok napi rutinjából, de a szerepük jelentősen átértékelődik. A rádió és a televízió a háttér médiahasználathoz köthető, míg az újságok és magazinok térvesztése kézzelfogható. Az aktív médiahasználat egyre ritkábban jellemző a korcsoportra, időtartama pedig egyre rövidebb.
– A háttér médiahasználat általános gyakorlat a fiatalok körében, aminek a legjellemzőbb esete a zenehallgatáshoz társítható különböző cselekvések, például a napi rutin, közlekedés, tanulás, kikapcsolódás, házi teendők – emeli ki a médiakutató. – A két különböző médium egyidejű használat gyakori eleme a beszámolóknak, amikor a párhuzamos médiahasználat ugyanazon az eszközön elérhető különböző felületeken valósul meg. A jelenség az időtakarékossággal és a feladatok hatékonyabb szervezésével magyarázható.
A középiskolás-egyetemista korosztály tagjai sokféle tudományos téma iránt érdeklődnek: a televízióból tájékozódó fiatalok esetében meghatározó a szórakoztatás funkciója, míg az internetről tájékozódók sokkal céltudatosabbak és a megszerzett információknak gyakorlati jelentősége lehet. A válaszadók tudatosan kerülik a reklámokat, kritikusan kezelik a médiából származó információkat és tisztában vannak a média általános veszélyeivel. Ugyanakkor míg saját médiahasználati szokásaikat normálisnak, addig társaikét sok esetben túlzónak és ártalmasnak tartják.
Egyre hangsúlyosabb az internet
A legtöbbet, illetve leggyakrabban használt médium a középiskolás és egyetemista korosztályban az internet.
„Nem minden nap, de azért pár naponta ránézek a netre tájékozódás miatt: facebook, gmail, egy két érdekesség a mindennapokból. Gépet is általában akkor használok, amikor a párom nincs mellettem, mert olyankor érek rá mással is foglalkozni, nem csak vele.”
„Az interneten általában fent vannak olyan anyagok is, amik a könyvtárban nem elérhetőek (doktori értekezések), így jól lehet használni tanuláshoz, sokszor viszont olyan infókat is találok, amik nem hitelesek, vagy nem lehet rájuk hivatkozni, így gyakorlatilag használhatatlan. Rengeteg anyag csak angolul van fent a neten, szóval, ha valaki nem beszél nagyon jól szaknyelvet, mint én, akkor nehéz kibogarászni a lényeget és helyesen lefordítani.”
„A youtube-on megtanultam origami darut hajtogatni. Majd pár wikipédia cikk után megnéztem egy oktatóvideót a gyümölcsfák gondozásáról. (…) Később angolul tanultam egy youtube csatornán.”
„Eddig is tudtam, hogy időpazarlás a tévénézés, pláne akkor, ha másnap néha megnézem online ugyanazt a részt. Ez most megint bebizonyosodott.”
„Esténként általánosan, nem csak ma, mindig rengeteg időt eltöltök facebookozással, aminek teljesen semmi értelme, és mindig megfogadom, hogy nem teszem.”
“Ha gépezek, semmi mással nem foglalkozok. Maximum azon hallgatok zenét is. Filmezek, olvasok rajta, beszélgetek valakivel az interneten.”
forrás: sonline.hu